Nem elfogadható, hogy húsmentes élelmiszereket olyan elnevezésekkel forgalmazzanak, amelyek eredendően húskészítményeket jelölnek – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A tárcavezető szerint, a vegán virslik, kolbászok, párizsik ezeken a neveken nem kerülhetnek a fogyasztók elé, mert megtévesztőek lehetnek számukra.

Teljesen egyetért német kollégájával, Christian Schmidt mezőgazdasági miniszterrel a húskészítmények neveit viselő húsmentes termékek elleni fellépésben – mondta a hirado.hu-nak Fazekas Sándor a földművelési tárca vezetője. A politikus szerint a fogyasztókat pontosan kell tájékoztatni, tehát nem szerepelhet a virsli, párizsi, kolbász, a szalámi vagy éppen a hús kifejezés egy hús nélküli termék elnevezésében.

A német agrárminiszter tavaly év végén nyilatkozta, hogy minden erejével azon lesz, hogy betiltassa a vegetáriánus bécsi szelet, a vegán currys kolbász és a tofukebab elnevezéseket. Christian Schmidt szerint az, hogy húsételek nevét használva kínálják a húsmentes fogásokat, "teljesen félrevezeti és megzavarja a fogyasztókat". A német tárcavezető ezzel a német hentesek szövetségének korábbi javaslatát támogatja, és már kapcsolatba lépett az Európai Unió illetékes szervével, hogy a tej és a sajt szavak használatára vonatkozó szabályokat kiterjesszék a hús szóra is. Fazekas Sándor szerint bár nálunk a kifogásolt húsmentes termékek csak szórványosan jelennek meg a kínálatban, a vegán vagy vegetáriánus készítmények – például szójapárizsi, tofuvirsli, gabonaszalámi – elnevezésének problémája Magyarországon is felvetődik. Nem elfogadható, fogalmilag kizárt, hogy húsmentes élelmiszereket olyan elnevezésekkel forgalmazzanak, amelyek eredendően húskészítményeket jelölnek.

Nyártól már nem lehet

A Magyar Élelmiszerkönyv leírja, hogy milyen termékek nevében szerepelhetnek például a virsli, párizsi, kolbász, szalámi vagy a hús kifejezések – ezek pedig mind húst tartalmazó élelmiszerek. Ha tehát valaki ezeket a szavakat vegán vagy vegetáriánus termékekre használja, akkor annak más nevet kell találnia. Az előírások idén júliustól tovább szigorodnak, és a még jobb minőség érdekében a korábbinál is magasabb hústartalma kell, hogy legyen több készítménynek – például a virslinek és a párizsinak is. A Magyar Élelmiszerkönyv idén júliustól érvényes új előírásai alapján például a virsli és a párizsi esetében a kötelező legkisebb hústartalom 40-ről 51 százalékra nő. Ezen felül a csontokról mechanikusan lefejtett, és így gyengébb minőségű hús mennyisége egyik felvágottban sem haladhatja meg a 10 százalékot. A húskészítményekről szóló rendelkezés már tavaly életbe lépett, de a cégek egyévi türelmi időt kaptak, ezért a végső határidő 2017 nyara.