Városlista
2024. május 18, szombat - Erik, Alexandra

Hírek

2024. Március 18. 08:32, hétfő | Helyi
Forrás: Cseh Adrienn

Nemzeti ünnepünkön avatták fel Boczonádi Szabó József mellszobrát

Nemzeti ünnepünkön avatták fel Boczonádi Szabó József mellszobrát

Megható, bensőséges ünnepség keretében avatták fel március 15-én azon 48-as hősünk mellszobrát, akit eddig méltatlanul elhanyagolt a közelmúlt, és akinek személye kis híján kiesett a köztudatból is.

A Kossuth-díjas Reiger Tibor által készített szobor Kiskunfélegyháza várossá nyilvánításának 250 éves évfordulója alkalmából méltó helyére került a Kossuth utcán. Egy új, hangsúlyos megemlékező hely alakja lett a megújult Bem-szoborral együtt.

- Büszkék lehetünk, hogy városunkban megvalósult egy 1848-as emlékezőhely. Büszkék lehetünk a „sereg virágára”, ahogyan Boczonádit nevezték a Budai-vár ostrománál honvédjei, de ugyanúgy büszkék lehetünk Kukányi Alajos századosra, aki Bem barátja és a piski csata hőse volt, s akinek a neve más félegyházi honvédtisztekével együtt mától fogva a talapzaton olvasható – mondta ünnepi beszédében Csányi József polgármester a szoboravatót követően, a központi ünnepségen.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére tartott ünnepség első állomása Boczonádi Szabó József mellszobrának avatása volt, melyen Kovács József honvéd altábornagy mondott beszédet.

Boczonádi Szabó József élete tükrözi a nemzet sorsát. Küzdelemben, dicsőségben és bűnhődésben volt része évtizedeken át, amikor is felemelte, ünnepelte, majd meghurcolta a kor, mint akkoriban oly sokakat, akik vezető szerepet vállaltak a magyar történelem alakításában. A magyar hon védelme, a katonáskodás a Szabó családban történelmi távlatokba nyúlik vissza. A dédapa a Rákóczi-féle szabadságharcban jeleskedett, az apa a Kiskun kerület kapitánya volt.

Boczonádi Szabó József 1824. december 2-án látta meg a napvilágot. Már 16 évesen beállt katonának. Vitézségét V. Ferdinánd osztrák császár és magyar király nemesei címmel ismerte el. A 19. században a nemesi cím lehetőséget adott a katonaembernek arra, hogy testőrszolgálatra jelentkezzen. Királyi testőrként magas szintű oktatásban részesült: nyelveket, matematikát, geometriát, valamint hadászati építészetet tanult. Kultúrtörténeti kuriózum, hogy ezt a tárgyat az a Török Ignác tanította neki, aki később az Aradi Tizenhármak vértanús tábornokaként fejezte be földi létét. A fiatal Boczonádi főhadnagy élete az 1848 tavaszi események hatására gyökeresen megváltozott. Ahogy a pesti forradalom átterjedt Bécsre, egyre több királyi testőr kérte felmentését és állt a magyar szabadságharc mellé. Így tett ő is. Részt vett a tápióbicskei és az isaszegi csatában. Bátorságáért Kossuth Lajos Knézich Károly tábornok javaslatára őrnaggyá léptette elő. Az ifjú harcos híres volt bátorságáról: Buda ostrománál ő állt a rohamvezető tisztek élén. A vár elfoglalásáról közvetlenül Görgey Artúrnak, a hadsereg főparancsnokának jelentett. Ahogy a csaták dicsősége sorra vereséggé változott, úgy fordult Boczonádi őrnagy élete is rosszra.

A szabadságharc bukása után hadbíróság elé állították, kötél általi halálra ítélték. A halálos ítéletről szóló határozatot Haynau tábornagy királyi utasításra megváltoztatta, kegyelemből a megítélt halálbüntetést 16 évi vasban eltöltendő várfogságra enyhítette. A rabéveket Aradon és Munkácson töltötte. Szabadulása után az egykori katonatiszt hamar visszatért a közéletbe. 1861-ben Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselőjének választották, azonban a kiegyezés megakasztotta politikai pályafutását. 1882-ben, mikor újraindult a magyar katonatisztképzés, őt nevezték ki a Magyar Ludovika Akadémia első parancsnokának, immár altábornagyként. Az iskolaparancsnoki évek után hazatért, nyugdíjas éveit Kiskunfélegyházán töltötte és itt is halt meg 1893-ban.

A halhatatlanság kiporciózása előbb a történelemre, utóbb pedig ránk, az utódokra marad. A mi emlékezetünk nem futóhomokba írja jegyzeteit. A haza iránti lelkesedést, az emberi tartást, a hivatástudatot úgy tudjuk példaként állítani gyermekeink elé, ha újra és újra elmeséljük az ősök dicső történeteit, arcuk vonásait pedig szoborba öntjük. Aki itt jár az egykori Helyőrségi Klub házánál és megáll Reiger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész alkotása előtt, meríthet magának abból a lelkierőből és hazaszeretetből, amivel Boczonádi Szabó József altábornagy élte életét – zárta beszédét Kovács József.

A honvéd altábornagy magvas gondolatait követően a Szent István templom plébánosa, Hajagos Gyula atya áldotta meg a felavatott alkotást, illetve Bem József altábornagy megújult mellszobrát.

Az eseményen hódmezővásárhelyi katonazenekar közreműködött, melynek tagjai zeneszóval kísérték át a szoboravatón megjelenteket az ünnepség második helyszínére, a Petőfi térre.

Kapcsolódó galéria

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 17. 19:42, péntek | Helyi

A digitális dzsungelben is van létjogosultsága a grafikáknak

A Holló László Képzőművész Kör Grafikai Szakkörének kiállítása nyitotta meg a Városalapítók hete programsorozatát május 17-én (pénteken) az Ágyú Kézműves Sörgaléria és Gasztroműhelyben.

2024. Május 17. 10:17, péntek | Helyi

Erőszakkal akarta rávenni

Vádemelést javasolnak azzal az idős férfival szemben a kiskunfélegyházi rendőrök, aki az utcán kezdte ütlegelni korábbi élettársát azért, hogy rábírja a visszaköltözésre.

2024. Május 17. 09:48, péntek | Helyi

MME: nem kell félni az ártalmatlan tőrösdarazsaktól

Májustól lehet számítani a termetes tőrösdarazsak feltűnésére, de ezek a rovarok az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek - figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME)

2024. Május 17. 09:46, péntek | Helyi

A MÁV kérése - Ha pünkösdkör utazik, váltsa meg már most vonatjegyét!

Május 19-én, vasárnap az ünnepnapi, 20-án a vasárnapi menetrend szerint közlekednek a vonatok, 21-én pedig már a megszokott munkanapi menetrend érvényes.