Kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság a földtörvény tulajdonszerzési korlátozásai miatt. Nem lehet ezen csodálkozni, már a törvény tervezetének tárgyalásakor felmerültek aggályok.

Fotó: Tüntetés a Kossuth téren tavaly szeptemberben - földdel borítják Magyarország térképét a kormány birtok- és támogatáspolitikájával elégedetlenkedők. Brüsszel azóta hivatalosan is leírta, hogy nincs rendben a magyar földtörvény, ennek ellenére egyre csak belterjessé válik a hazai földpolitika.

Az uniót irányító testület a minap hivatalosan is tudatta a magyar kormánnyal - felszólító levelet küldött –, hogy megindítja a kötelezettségszegési eljárást, s két hónapunk van, hogy válaszoljunk, megküldjük észrevételeinket. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője az MTI megkeresésére elmondta, hogy a tavaly május 1-jén hatályba lépett földforgalmi törvény egyes rendelkezései nem összeegyeztethetőek a letelepedési szabadsággal és a tőke szabad áramlásával, ezért még júniusban párbeszéd kezdődött a magyar kormánnyal, de nem sikerült eloszlatni a brüsszeli aggályokat. A földtörvény több olyan előírást is tartalmaz, amelyek az uniós jog értelmében alapjogokat sért, a letelepedési szabadság és a tőke szabad áramlásának korlátozásaként értelmezhetőek, ezt pedig csak indokolt esetben, diszkrimináció-mentesen és arányosan lehet megtenni.

Az új földforgalmi szabályozást éppen a magyar termőföld védelme érdekében alkotta meg a kormány, ezért azt minden jogi eszközzel megvédi - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) sajtóirodája az MTI érdeklődésére csütörtökön. A szaktárca így reagált arra, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön Magyarország ellen a földtörvény tulajdonszerzési korlátozásai miatt. Az FM megjegyezte, amint részleteiben ismerté válnak a brüsszeli kifogások, azokra reagálnak.

Emellett a magyar jogszabályban az Európai Bizottság a gazdálkodó, mint fogalom törvényi meghatározását kifogásolja, azt az előírást, hogy a gazdálkodó maga kell gazdálkodjon a földön. Az adásvételi szerződések jóváhagyásával és bizonyos szakmai ismeretek meglétének követelményével szemben is fenntartásokat fogalmazott meg a testület.

Brüsszel a magyar mellett a bolgár, a litván és a szlovák földtörvényt is kifogásolja. A bizottság megállapítása szerint e jogszabályok olyan korlátozásokat is tartalmaznak, amelyek lehetőséget teremtenek a diszkriminációra más országokból származó befektetőkkel szemben. Ilyen például, hogy a kifogásolt jogszabályok esetenként az adott országban bejelentett lakcímet, korábban ott folytatott üzleti tevékenységet követelnek meg. Egy neve mellőzését kérő uniós forrás rámutatott, a magyar jogszabály célja, hogy a spekulációt megakadályozza, a piaci nyomást kiküszöbölje, a kis és közepes gazdaságokat megerősítse a nagy gazdaságok kárára.