A Pálinkamesterek Országos Egyesületének alelnöke szerint növelni kellene a minőségi magyar pálinka ismertségét, elismertségét, ezzel együtt piaci részesedését bel- és külföldön egyaránt. Dúl Udó Endre elmondta: a Magyarországon forgalomba kerülő égetett szesz mennyiségének a pálinka nem egészen 10 százalékát teszi ki.

A magyar párlatot - amely 100 százalékban magyar gyümölcsből készül - csak a környező országokban ismerik, máshol a világban csak elvétve. Mindezt az is mutatja, hogy a magyar pálinkaexport becslések szerint az éves előállított pálinkamennyiség 2-3 százaléka lehet.

Magyarországon a kereskedelmi főzdék száma egy évtized alatt 30-ról 130 körülire nőtt. (Így egyre többen osztoznak ugyanakkora belföldi tortán, illetve a kivitel gyakorlatilag nem változó mennyiségén.) A különleges minőségű termékek - magasabb áraik miatt - belföldi vevőköre pedig korlátozott.

A kereskedelmi főzdék korlátozott eszközökkel és forrásokkal rendelkeznek a pálinka népszerűsítésére, a pálinka arculatának önerőből történő további erősítésére, többségének hajlandósága is kevés arra, hogy a pálinka marketingjére költsön. Ezt a jelenleg nem kedvező gazdasági és jogi környezettel indokolják általában. Ezért a közösségi (kollektív) marketing szerepe felértékelődik. Mivel a pálinka hungarikum, sőt eredetvédett pálinkák is vannak, a szakember különösen indokoltnak tartja, hogy erre a célra jelentősebb forrásokat lehessen fordítani, elsősorban közösségi pénzekből.

Így a már alkalmazott eszközökön - a pálinkaversenyek, fesztiválok és az elmúlt időszakban többnyire szakminisztériumi támogatással megjelent kiadványokon, illetve a színvonalas pálinka témájú könyveken - túl újakra is szükség van. Dúl Udó Endre szerint középtávon megfelelő kommunikációval el kell érni, hogy a pálinka szó alatt egy kifogástalan minőségű italt értsen a fogyasztó, függetlenül attól, hogy az kereskedelmi célra vagy magánfőzés keretében készül.

A szakember úgy véli, hogy a fogyasztók és vendéglátók széles rétegével kell megismertetni mind bel- mind pedig külföldön a helyes, kulturált pálinkafogyasztás szokását, és el kell érni, hogy a pálinkaivás ne az alkoholizmus szimbóluma legyen, hanem a magyar nemzeti kultúra vállalható része. El kell fogadtatni, hogy a pálinkának kis mennyiségben pozitív élettani hatásai vannak - mondta Dúl Udó Endre. Mindennek érdekében legalább középtávú országos marketingstratégia kidolgozására van szükség ágazati összefogással és a szakminisztérium vezetésével.

A világpiacon pedig a jól bevezetett márkájú, érlelt párlatokhoz - konyak, whisky - hasonlóan az értékesebb alapanyagból készülő pálinkát magas szinten kell pozicionálni.A Pálinkamesterek Országos Egyesületének alelnöke szerint növelni kellene a minőségi magyar pálinka ismertségét, elismertségét, ezzel együtt piaci részesedését bel- és külföldön egyaránt. Dúl Udó Endre elmondta: a Magyarországon forgalomba kerülő égetett szesz mennyiségének a pálinka nem egészen 10 százalékát teszi ki.

A magyar párlatot - amely 100 százalékban magyar gyümölcsből készül - csak a környező országokban ismerik, máshol a világban csak elvétve. Mindezt az is mutatja, hogy a magyar pálinkaexport becslések szerint az éves előállított pálinkamennyiség 2-3 százaléka lehet.

Magyarországon a kereskedelmi főzdék száma egy évtized alatt 30-ról 130 körülire nőtt. (Így egyre többen osztoznak ugyanakkora belföldi tortán, illetve a kivitel gyakorlatilag nem változó mennyiségén.) A különleges minőségű termékek - magasabb áraik miatt - belföldi vevőköre pedig korlátozott.

A kereskedelmi főzdék korlátozott eszközökkel és forrásokkal rendelkeznek a pálinka népszerűsítésére, a pálinka arculatának önerőből történő további erősítésére, többségének hajlandósága is kevés arra, hogy a pálinka marketingjére költsön. Ezt a jelenleg nem kedvező gazdasági és jogi környezettel indokolják általában. Ezért a közösségi (kollektív) marketing szerepe felértékelődik. Mivel a pálinka hungarikum, sőt eredetvédett pálinkák is vannak, a szakember különösen indokoltnak tartja, hogy erre a célra jelentősebb forrásokat lehessen fordítani, elsősorban közösségi pénzekből.

Így a már alkalmazott eszközökön - a pálinkaversenyek, fesztiválok és az elmúlt időszakban többnyire szakminisztériumi támogatással megjelent kiadványokon, illetve a színvonalas pálinka témájú könyveken - túl újakra is szükség van. Dúl Udó Endre szerint középtávon megfelelő kommunikációval el kell érni, hogy a pálinka szó alatt egy kifogástalan minőségű italt értsen a fogyasztó, függetlenül attól, hogy az kereskedelmi célra vagy magánfőzés keretében készül.

A szakember úgy véli, hogy a fogyasztók és vendéglátók széles rétegével kell megismertetni mind bel- mind pedig külföldön a helyes, kulturált pálinkafogyasztás szokását, és el kell érni, hogy a pálinkaivás ne az alkoholizmus szimbóluma legyen, hanem a magyar nemzeti kultúra vállalható része. El kell fogadtatni, hogy a pálinkának kis mennyiségben pozitív élettani hatásai vannak - mondta Dúl Udó Endre. Mindennek érdekében legalább középtávú országos marketingstratégia kidolgozására van szükség ágazati összefogással és a szakminisztérium vezetésével.

A világpiacon pedig a jól bevezetett márkájú, érlelt párlatokhoz - konyak, whisky - hasonlóan az értékesebb alapanyagból készülő pálinkát magas szinten kell pozicionálni.