szakképzett dolgozót különösen nehéz találni, de néhány év múlva hiány lehet mérnökökből is. Ez utóbbit jelzi az is, hogy az egyetemek, főiskolák agrárszakjaira többnyire háromszáz pont alatt volt a felvételi határ. Divatos képzések azonban itt is vannak. Táj- és kertépítő mérnöknek idén is sokan jelentkeztek Budapesten, Kaposváron pedig a lótenyésztő szakra kellett a legtöbb pont az agrárkurzusok közül.

Az agrárszakma köztudottan nem tartozik a divatszakmák közé. Ennek ellenére a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi karára idén 55 százalékkal több hallgatót vettek fel normál felvételi eljárásban, mint az előző tanévben – számolt be róla a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában Tossenberger János dékán, aki szerint ez szakmai elismerésnek is tekinthető.

Amíg korábban a felvett hallgatók 75-80 százaléka a dél-dunántúli régióból érkezett, idén ez megfordult, 40-42 százalék az ország egyéb régióiból jelentkezett. Rendszeresen indítanak angol nyelvű kurzusokat is, amelyekre 14-15-szörös a túljelentkezés.

A Kaposvári Egyetem kollégiumai hotelszintűek, a hallgatók kétszemélyes szobákban laknak, de a laboratóriumokban, néhány kísérleti egységben is több milliárd forintos fejlesztéseket hajtottak végre.

Az elmúlt évtizedek során a karnak széleskörű kapcsolatrendszere alakult ki a legdinamikusabban fejlődő agrárvállalkozásokkal, így a hallgatók ezekben a partnergazdaságokban megismerhetik a világszínvonalat képviselő technológiákat.