A főváros építészeti arculatát megőrizve vonzó, élhető és modern főváros kialakítása a cél. A programért felelős tanács még az idén megkezdi munkáját.

148 évvel a Fővárosi Közmunkák Tanácsának magalapítása után megalakult modernkori jogutódja a Fővárosi Közfejlesztési Tanács. A testület megalakulása körül azonnal heves politika politikai vita lángolt fel, részben elfedve a Közfejlesztési Tanács valódi, és talán korszakos küldetését és jelentőségét. Ez pedig nem más, mint a főváros több mint egy évszázada kialakult építészeti arculatát megőrizve, az európai városhálózatban Budapest egy nagyon erős, vonzó, élhető és a modern kor urbanisztikai igényeit maximálisan kielégítő város legyen – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában.

A Fővárosi Közfejlesztési Tanácsra akkora feladat hárul, mint ami a 19-20. század fordulóján a Fővárosi Közmunkák Tanácsára, legalábbis részben – mondta Daragó László, a BME Építészmérnöki Kar Építésztörténeti és Műemléki Tanszékének docense.

Elmondása szerint ugyanakkora feladata van a közfejlesztési tanácsnak, hiszen egy világvárost kell építeni, viszont a többletfeladat abból fakad, hogy ez a világváros már áll. A docens szerint Budapest egy rendkívül értékes világváros, világörökségi helyszínekkel, ami miatt ezek megőrzése is jelentős feladatót ró a tanácsra.

Budapest felvette a versenyt

Gaál Miklós, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára a műsorban elmondta, Budapest kiemelkedő szerepet tölt be a hazai turizmus ágazatban. A főtitkár szerint megkérdőjelezhetetlen a város fontos szerepe.

Hozzátette: már az 1873-as városegyesítésnek is az volt az egyik nem titkolt szándéka, hogy a térség más jelentős fővárosaival felvegye a versenyt Budapest, és egyfajta alternatívát tudjon nyújtani a többi várossal szemben.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége ötven éve alakult, azóta rengeteg változás és fejlődés ment végbe – mondta Gaál Miklós. Elmondása szerint a szövetség fő célja ötven év alatt nem változott, ugyanis a mai napig a legfontosabb számukra a minőségi szolgáltatásfejlesztés, az építészeti örökség megőrzése, valamint új épületek és szállodák fejlesztése, létrehozása.

Idén megkezdi működését a tanács

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa katalizátora volt Buda, Pest és Óbuda egyesítésének – mondta Daragó László. Véleménye szerint az, hogy létrejött egy olyan szervezet, amely igyekezett egy ilyen világvárost létrehozni, szorosabbra húzta az érdekeket, és a szándékokra fókuszált.

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa egyébként még az idén megkezdi működését, aminek hatáskörébe tartozik a Budapestet érintő valamennyi kiemelt állami és önkormányzati beruházás, így a Budapest 2030 terv elfogadása is.

Modernizálás a cél

Ez a projekt a főváros modernizálását szolgálja, körülbelül ezermilliárd forint áll rendelkezésre ehhez – hangzott el a műsorban. A kérdés azonban az, hogy ehhez mennyit tud hozzátenni a beruházásban érdekelt magánszektor.

Gaál Miklós szerint a szektor szállodái elsősorban haszonélvezői ennek a folyamatnak. Elmondta, a szövetség főként azzal foglalkozik, hogy a megépült szállodákat a lehető legmagasabb minőségben üzemeltessék, és olyan projekteket hozzanak létre, amely sok külföldi turistát hoz Magyarországra.

Élhető nagyváros Európa szívében

A főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodás része, hogy a kormány és a közgyűlés közösen dolgozza ki és elfogadja a főváros 2030-ig szóló stratégiai fejlesztési tervét, amellyel kapcsolatban a főpolgármestert vétójog illeti meg. Az előkészítés során a felek közösen kezdeményeznek egy civil és szakmai szervezetek bevonásával lezajló, a közösségi tervezés előnyeire épülő párbeszédfolyamatot.

A főváros napján tartott budapesti ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott: Budapest ma óriási fejlődés kapujában áll, a következő évtizedben a város történetének legsikeresebb korszakát élheti meg.

2030-ra Budapest lehet az egyik legélhetőbb nagyváros Európában, a kontinens magas életminőségű és legbiztonságosabb fővárosa – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve: ehhez a városvezetés és a kormány részéről is jól szervezett, kemény, közösen végzett munkára lesz szükség, ezért hozták létre Tarlós István főpolgármesterrel egyetértésben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát.