Az illetéktörvényben lényeges változások léptek hatályba 2013. január 1-től.

Megszűnt a korábbi, rokonsági fok alapján történő differenciálás az öröklési és ajándékozási illetékmértékek területén. Az általános mérték az egy-egy örökösnek juttatott örökrész vagy megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után egységesen 18% lett, míg lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén a tiszta érték után 9%-ot kell fizetni.
Módosultak az illetékmentességre vonatkozó szabályok is. Az örökhagyó házastársa az egyenesági rokonokkal került azonos elbírálás alá, azaz teljes egészében mentesül az öröklési illeték alól, függetlenül a megörökölt vagyon jellegétől. A takarékbetét öröklése és ajándékozása kikerült az illetékmentesség köréből.
Azoknál az ajándékozási ügyleteknél, melyeknél az ajándék tárgyát adósság (pl.: bankhitel) terheli, főszabály szerint a megajándékozottnak, az általa igazolhatóan átvállalt terhek után, visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie. Ez a rendelkezés azonban már nem alkalmazható, ha a vagyonszerző az ajándékozó egyenesági rokona, tekintettel az ilyen személyek teljes illetékmentességére.
Fenti rendelkezéseket azokban az illetékügyekben kell alkalmazni, melyeknél az illetékkiszabásra bemutatásra (ingatlan ajándéknál földhivatali bemutatás, ingó ajándéknál bejelentés a NAV-nál), illetve a jogerős hagyatékátadó végzés megküldésére 2013. január 1-jét követően került sor. Kivételt képez az özvegy öröklési illetékmentességére vonatkozó szabályozás, amely mindazon ügyekben alkalmazandó, melyek 2013. január 1-jén még nem voltak jogerősen elbírálva a NAV-nál.
Ezzel a témával kapcsolatosan bővebb, teljes körű tájékoztatás érhető el a NAV honlapján található, „Az illetéktörvény szabályainak főbb változásai” című tájékoztatóból.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága