Az előadáson Kállainé Vereb Mária könyvtárigazgató köszöntőjét követően Bense Zoltán földrajztanár, hegymászó mutatta be pár szóban Suhajda Szilárdot és azt a hegycsúcsot, melyet oxigénpalack és magashegyi teherhordók nélkül is sikeresen megmászott.

A K2 a Föld második legmagasabb hegycsúcsa. A Himalája egyik hegységében, a Karakorumban található, az Indiához tartozó Kasmír, valamint Kínához tartozó Tibet határán. Más neve is ismert a K2-nek, így például Godwin Austennek, Dapsangnak vagy Csogorinak is hívják. Annak idején, mikor a britek elkezdték felfedezni a Karakorum hegységet, akkor minden markáns hegycsúcsnak sorszámot adtak, így van K1, K3, K4 és K5 is, de ezeket végül is a Masherbrum, a Broad Peak, a Gasherbrum II és a Gasherbrum I névvel illették – részletezte gazdag képanyaggal tarkított előadásának bevezetőjeként Suhajda Szilárd.
Szilárd 2019. nyarán Klein Dávid barátjával az Eseményhorizont csapat színeiben valósították meg a K2 első magyar megmászását. Végül Szilárd állt egyedül július 25-én a K2 legmagasabb pontján, a 8611 m-es csúcson, mert Dávid betegség miatt visszafordult 7400 m magasságból. Azonban Dávid - ha csak rádión is - de végig támogatta társát.

- Valójában egyik expedíciótól a másikig készülünk fel egy-egy ilyen kalandra. A fizikai paramétereinket próbáljuk minél jobban feltornázni: a keringési rendszerünket és a tüdőkapacitásunkat. Mindent megteszünk azért, hogy itt a magyarországi szinteket kihasználva is sikerüljön ezeket a paramétereket maximalizálni. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy ez egy életstílus, egy szenvedély, hiszen lényegében az egész évünk, a hét minden napja erről a felkészülésről szól – nyilatkozta lapunknak Szilárd.

Azt is megtudhattuk a neves hegymászótól, hogy egy ilyen nyolcezres magasságot magában foglaló expedíció mintegy két hónapot vesz igénybe.
- Minden pillanatot megélünk ott és akkor, de pont a legmagasabb régiókban töltött napokat illetve órákat másként éli meg az ember. Nem egy eufórikus örömállapotot kell elképzelni. A csúcson nagyjából egyharmad annyi oxigén jut a tüdőnkbe egy-egy lélegzetvételkor, mint nyugalmi helyzetben, itt Magyarország szintjén. A mi mászásunkra jellemző és fontos részlet, hogy magashegyi teherhordók és oxigénpalack használata nélkül tesszük meg az utat a csúcsig. Ez a fajta mászás pedig megköveteli a tökéletes felkészültséget nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is.

A feladat nehézségi fokát és a mérhetetlen igénybevételt tökéletesen mutatja az a tény, hogy Szilárd az expedíció alatt mintegy 15 kg-ot veszített testsúlyából. Egy ilyen expedíción az oly sokszor hallott fagyási sérülések mellett nem ritkák az égési sérülések sem, ugyanis a hófehér felületről többszörösen visszaverődik és megsokszorozódik a nap ereje. A sátorban nap közben eléri a +52 Celsius fokot is a hőmérséklet, majd miután lemegy a nap, körülbelül -15 Celsius fokot lehet mérni. Nem ritka, hogy egy napon belül akár 60-70 Celsius fokot ingadozik a hőmérséklet, ami óriási megpróbáltatás az emberi szervezet számára. A hegymászók az akklimatizálódás elősegítésére rengeteg folyadékot (napi 4-5 liter) fogyasztanak, melyet a hóból nyernek ki.

Szilárd elmondása szerint azonban a fizikai és mentális felkészültség még nem elég a sikerhez. Szükség van egy nagy adag szerencsére is.
- 2015-ben és 2016-ban is próbálkoztunk már a K2 csúcsának elérésével, de azt kell, hogy mondjam két olyan évet sikerült kifognunk, amikor senki sem tudott feljutni a hegyóriás legmagasabb pontjára. Tavaly szerencsénk volt, hiszen tökéletes viszonyok fogadtak minket a hegyen – mondta Szilárd az előadáson, akitől azt is megtudtuk, hogy Klein Dávid már járt 8700 m magasságban palack nélkül az Everesten. Szilárd barátjának ez az eddigi legjobb eredménye. 2019-ben Szilárd is megtapasztalhatta, hogy 8611 m-en is „funkcionál”, sőt jól is érzi magát, ezért már akkor eldöntötték, hogy szeretnének visszatérni az Everestre. Az Everestet oxigénpalack nélkül a mai napig magyarok nem mászták még meg. Viszont pont azért, mert Szilárd is és Dávid is járt már ilyen magasan, pontosan tudják mennyire nehéz ez a feladat.

A két hegymászó nemcsak teljesíteni, hanem túlélni is szeretné ezt az expedíciót. Épp ezért – a felkészülési idő szűkössége miatt - határoztak úgy, hogy 2021-re tervezik ezt a kalandot. Idén pedig a Makalura szeretnének elindulni áprilisban, ami szintén egy gyönyörű nyolcezres nepáli csúcs. Szilárd szavaival mondva: Önálló és hatalmas kihívás elé nézünk, de ugyanakkor ez az expedíció fontos mérföldkő lenne az Everest felé vezető úton is.

A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

(Képek: Fábián Adrienn)