Ennek a hatalmas vízkészletnek mindössze 3 százaléka áll édesvízből - amelynek jó része gleccserekbe, jégbe van fagyva -, míg a többsége, 97 százaléka sós óceán-, illetve tengervíz. Mégis minek köszönhetjük, hogy ezek a vizeink sósak?

Az óceánok és tengerek vize átlagosan 3,5 százalékos nátrium-klorid oldat, ami azt jelenti, hogy minden liter tengervízben 35 gramm só található. Léteznek ennél sósabb tengerek is, a Holt-tenger sótartalma például eléri a 28 százalékot. A tengerek és óceánok vizében található só egy része vulkanikus eredetű: a víz alatt található vulkánok és hidrotermikus szellőztetők ásványi sóikat a tengerbe töltik, amelyek képtelenek ezt elvezetni.

Azonban a só legnagyobb része a vizeket körülvevő földből való. Minden egyes alkalommal, amikor esik az eső, apró mennyiségű ásványi sókat mos a folyókba, amelyek végül a tengerekbe és az óceánokba kerülnek. A Földre érkező eső ugyanis nem tiszta víz, hanem kis mennyiségben tartalmaz a légköri szén-dioxidból is, így enyhén savas a pH értéke. Ennek az enyhe savasságnak köszönhetően tudja kioldani a földben található ásványi anyagokat, ásványi sókat, melyek ionokká alakulnak, amelyeket a folyók vize bele tud mosni a tengerekbe. A tengerbe kerülő ionok legnagyobb része nátrium - és klórion, amelyek a nátrium-kloridot, azaz a sót alkotják.

Miért nem sósak a folyók?
A folyókban lévő só csupán 200-ad része annak, amely a tengervízben koncentrálódik, ezért kerülnek a folyók is az édesvizek kategóriájába. Ennek az oka az, hogy a hatalmas állóvizek felszínének a vizét a Napból érkező hő folyamatosan párologtatja, míg a só az óceánokban és tengerekben marad, köszönhetően ezek rossz vizelvezetésének. Ezzel szemben a folyók folyamatos mozgásban vannak, és az extra sómennyiséget belemossák a tengerekbe.

A sótartalom sem azonos a tengervizekben
Az óceánok és a tengerek sótartalma nem mindenhol azonos: ez függ attól, egyes területei mennyire vannak közel a folyókhoz, mennyi eső esik az adott szakaszokon, mekkora mértékben tud a víz párologni, illetve hogy az óceáni és a tengeri áramlatok friss vagy sós vizet szállítanak-e az adott részekre.

Emellett a pólusok felé haladva is egyre jobban csökken a sótartalom, mert a vizeket ezeken a területeken az olvadt jég is felhígítja. Ezzel szemben a trópusok felé a magasabb hőmérsékletnek, a magasabb páratartalomnak és a meleg légáramlatoknak köszönhetően a tengervíz könnyebben párolog, így nagyobb lesz a só koncentrációja ezekben a vizekben.