Az eredetileg Kecskeméten, a Hírös Agórába tervezett szakmai találkozó online térbe kényszerült, melyhez rugalmasan alkalmazkodtak a résztvevők, akik több mint százan tisztelték meg figyelmükkel az előadókat. A fórum célja, hogy együtt gondolkodásra motiválja a meghívott polgármestereket, jegyzőket, projektmenedzsereket, jó gyakorlatokkal, friss információkkal segítse a településvezetők mindennapi munkáját, segítséget nyújtson a feladataik megoldásában.

Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A közgyűlés elnöke beszámolt az elmúlt időszak, megyénkben megvalósuló fejlesztéseiről.

Mint elmondta, 600 nyertes pályázatot adtak be a települések, amelyek által több mint 100 milliárd forintos TOP pályázati forrás érkezett megyénkbe. Ezek egy része már sikeresen le is zárult, és ezáltal megyénk minden településen történtek kisebb-nagyobb fejlesztések, beruházások. Az elnök beszélt az elkövetkező, 2021-2027-es pályázati ciklusról, amelyhez már települési és megyei szinten is elkészültek a fejlesztési elképzelések. Az elnök bemutatta az elmúlt esztendők sikeresen megvalósult megyei programelemeit, amelyek révén többek között 144 helyszínen volt lehetőség a tanyás térségekben a vízminőség vizsgálatára. Beszélt a sikeresen megvalósult gazdaságfejlesztési és közösségépítési programokról a Boldogulj Bács-Kiskunban, Bács-Kiskun hazavár akciókról, a négy konzorciumban elkészült receptkönyvek sorozatról, irodalmi képzőművészeti pályázatokról, közösségfejlesztési- és esélyegyenlőségi-, felzárkózási tervekről, klíma- stratégiáról, amely a klímakódexeken keresztül került összefoglalásra. Népszerű volt a megyei ösztöndíjrendszer, amelyben több száz fiatal kapott támogatást tanulmányaihoz.

119 településen meséket, legendákat gyűjtöttek a szakemberek, amely mára míves mesekönyvben öltött testet és további művészi könyvek vannak készülőben. 11 járásban zajlottak sportesemények az Egészséges Bács-Kiskun jegyében, a megyei motívumok felhasználásával pedig egyedi ruhakollekció készült. A Meseföld-Élménybusz által már közel harminc településen ismerhették meg a megyei identitás fejlesztésére tett lépéseket. Az elmúlt évek értékgyűjtése nyomán mára már közel 300 megyei érték gazdagítja a közösséget.

Az elnök kiemelte a településekkel való kiváló együttműködést, hangsúlyozta, hogy továbbra is arra törekszik a megyei önkormányzat, hogy megyénk olyan hely legyen, ahol jó élni, ahova jó érkezni és egészséget, élményt nyújt az ide érkezőknek. Biztonságos otthont, kiszámítható jövőt jelent az itt élőknek.

A fórum első napján hat előadást hallhattak az érdeklődők, a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program témaköreiben, illetve megyénk jövőjét érintő egyéb fejlesztési területek is górcső alá kerültek.

Oláh Gábor regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár a 2014-2020-as ciklus Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) eredményeire építve, annak tematikáját felhasználva mutatta be az elkövetkező pályázati ciklust, a TOP plusz programot, melynek célja a régiók és megyék fejlettségi pozíciójának javítása, a legkevésbé fejlett megyék és elmaradott térségek területi fejlesztése, a kedvezőbb helyzetű térségek pozíciójának erősítése mellett. A legfontosabb változás, hogy a korábbi időszak indulásától eltérően, már idén megjelentek az első felhívások a TOP plusz keretében, melyre a megszokottól szorosabb határidőkkel pályázhatnak a települések. Egyszerűsödött a pályázatok, a felhívási rendszer eljárási rendje is - hangsúlyozta az államtitkár, aki bízik a hatékonyabb pályázati lebonyolításban és megköszönte a megyei önkormányzat professzionális támogatását, mellyel a településeket segíti.

Stefán László a Pénzügyminisztérium Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatóságának Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály vezetője, a 2027-ig tartó új fejlesztési ciklusra vonatkozóan, az újabb fejlesztési lehetőségekről beszélt. Ezt az időszakot a TOP Plusz program fogja össze, melyek a települések számára épület-korszerűsítésekkel, óvodák és bölcsődék fejlesztésével, valamint a fenntartható közlekedéssel, turizmussal, ökoturizmussal, zöld infrastruktúra, zöld város témakörrel, szociális célú projektekkel, belterületi utak fejlesztésével, önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésével kapcsolatosan nyújthatnak támogatást.
A TOP plusz felhívásaiból már hat megjelent, de folyamatos a közzétételük még az idei évben.

Tabajdi Márton, a Pénzügyminisztérium Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatóságának Ellenőrzési és Módszertani Főosztályának vezetője a TOP Plusz eljárásrendi újításait járta körbe, számos jó tanácsot adva pályázatok benyújtásához.

Szabó Csaba a Programvégrehajtási Főosztály vezetője a TOP aktualitásait és tapasztalatait ismertette előadásában. A Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága a területi szempontú fejlesztéseket tartalmazó operatív programok hatékony, eredményes, pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításával és végrehajtásával foglalkozik. A főosztályvezető kiemelte, hogy a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat minden tekintetben kiváló partner, amely megmutatkozik a projektek megvalósításában, a megfelelő ütemtervek tartásában.

A Dél-Alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna Komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos titkárságának vezetője, Dr. Vadász Csaba a területfejlesztésben szerzett tapasztalatokat osztotta meg. 2020-ban alakult meg ez a szervezet, négy gazdaságfejlesztési zónával, köztük a Dél-Alföldivel. Feladatrendszerében a helyi projektek szakmai támogatása, koordinálása, közvetítő, kommunikációs, kapcsolattartó szerepvállalás jellemző.
Megyénkre vonatkozóan elmondta, hogy a déli régióban Bács-Kiskun megyében történnek a legnagyobb horderejű fejlesztések és a GDP tekintetében is élen járunk. A foglalkoztatási adatokat szemlélve javuló tendenciát mutat megyénk. Tavaly augusztusban 17.189 fő álláskeresőt regisztráltak, idén augusztusban 12.085 főt. Az ipari termelés tekintetében is kilenc év alatt 3,2 %-ról 7,5 %-ra emelkedett megyénk teljesítő ereje. Dr. Vadász Csaba kiemelte a két legnagyobb, megyénket érintő beruházást, a Budapest-Belgrád vasútvonal, illetve Paks II. fejlesztését.

Beszélt a Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal fejlesztésének lehetőségéről, kilátásba helyezve a Cegléd-Kecskemét-Szeged vonal korszerűsítését is.
Az 52-es út Kecskemétre vezető négysávosítása is a prioritások között szerepel, mint ahogyan már előrehaladott fázisban van a Soltvadkertet elkerülő út megvalósítása is.

Nagy Gergely, a Magyar Ökoszociális Fórum alelnöke, a Szentgotthárdi Spa&Wellness fürdő ügyvezető igazgatója ausztriai és németországi ökoszociális vidékfejlesztési kutatások tapasztalatait felhasználva egy új turisztikai fejlesztési koncepciót mutatott be. Hangsúlyozta, hogy minden hely alkalmas és képes arra, hogy márkaértéknek tekinthető, egyedi jellemzőit megtalálja és következetesen felépítse, kommunikálja.

Beszélt a tanyák és térségük jövőjéről, lehetőségeiről. Leszögezte, hogy új tartalmat, új funkciót kell adni a tanyáknak, melyek Bács-Kiskun megyében különleges szerepet töltenek be éppen a megye kiterjedt tanyás térségeire tekintettel.