Legalább minden harmadik 5 éven aluli, tehát mintegy 200 millió gyerek alultáplált vagy elhízott a világon. A 6 hónap és 2 év közötti gyerekek kétharmada nem jut olyan táplálékhoz, ami ebben a kritikus időszakban elengedhetetlen lenne megfelelő fejlődésükhöz. Ez pedig súlyos következményekkel - a kognitív képességek korlátozottságával, tanulási nehézségekkel, gyenge immunrendszerrel és fokozott fertőzésveszéllyel - járhat. A táplálékhiány azonban sok esetben akár halálos is lehet.

Változásra van szükség
"Az elmúlt évtizedek technológiai, kulturális és társadalmi fejlődése ellenére szem elől tévesztettünk egy alapvető tényt: ha a gyermek rosszul eszik, rosszul él" - mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója. "Gyermekek milliói táplálkoznak egészségtelenül egyszerűen azért, mert nincs más választásuk. Változtatnunk kell azon, ahogy az alultápláltságról gondolkodunk, és ahogy reagálunk rá: nemcsak az a fontos, hogy egy gyerek eleget egyen, hanem az is, hogy megfelelő minőségű táplálékhoz jusson. Ez napjaink egyik legfontosabb közös kihívása" - tette hozzá.

A riport átfogó elemzést nyújt a 21. században élő gyerekeket érintő alultápláltság különböző formáiról. A probléma három oldalról közelíthető meg: beszélhetünk a kevés mennyiségű táplálék miatt fellépő alultápláltságról, az alapvető tápanyagok hiánya miatt bekövetkező rejtett alultápláltságról, valamint a túlsúlyosságról. A jelentés szerint az 5 év alatti gyerekek közül 149 millióan túl alacsonyak a korukhoz képest, 50 millióan túl vékonyak a magasságához képest, 340 millióan szenvednek az alapvető vitaminok és ásványi anyagok hiányában - például A-vitamin- vagy vashiányban -, 40 millió gyerek pedig túlsúlyos vagy elhízott.

Korán kezdődnek a rossz szokások
A helytelen táplálkozás és a rossz étkezési szokások már a gyerek életének legkorábbi szakaszában kialakulhatnak. Mivel a gyermekek hozzátáplálása hathónapos kor körül kezdődik, túl sokan kezdik már ilyenkor rosszul táplálni gyereküket - írja a jelentés. A hat hónap és két év közötti gyermekek közel 45 százaléka például semmilyen zöldséget vagy gyümölcsöt nem fogyaszt, 60 százalékuk pedig nem eszik tojást, tejterméket, halat vagy húst.

Mit tehetünk?
Az egyre súlyosbodó táplálkozási krízisére reagálva az UNICEF sürgős cselekvésre buzdítja a világ vezetőit, a kormányt, a magánszektort, az adományozókat, a szülőket és az üzleti élet szereplőit. Mint írták, ahhoz, hogy segítsük a gyermekek egészséges fejlődését, ösztönöznünk kell őket a tápláló élelmiszerek fogyasztására. Csökkenteni kell az egészségtelen ételek iránti keresletet - például az olyan bevált szabályozások alkalmazásával, mint a népegészségügyi termékadó -, valamint biztosítani kell az egészséges, megfizethető és gyerekek számára alkalmas ételek kínálatát.

Az egészségügyi ellátás, a megfelelő víz- és higiéniai körülmények megteremtése, valamint az oktatás és a szociális védelem biztosítása is feltétele annak, hogy minden gyereknek lehetősége legyen az egészséges táplálkozásra. Valamint szükség van hiteles adatok és bizonyítékok gyűjtésére és analizálására is, hogy követni lehessen a haladást és kiderüljön, melyek a jól működő módszerek.