A korábbi rokkantnyugdíjasok mindössze kevesebb, mint tíz százalékát sikerült eddig visszairányítani a munkaerőpiacra azzal, hogy megvonták tőlük az ellátást. Ez valamivel több mint 8 ezer embert jelent, ami, ha hozzászámoljuk a rehabilitációs ellátásra jogosulttá vált 26 és fél ezer főt, még mindig messze van attól a 150 ezertől, akit a kormány korábbi tervei szerint vissza kellene terelni a munkaerőpiacra - írja összeállításában aVilággazdaság.

A kormány 2012 januárjától szüntette meg a rokkantnyugdíjat, és kötelezte komplex felülvizsgálatra az 57 év alatti rendszeres szociális járadékost, illetve volt III-as csoportú rokkantat. A 200 ezer érintett közül 195 ezren jelentkeztek felülvizsgálatra, de mint azt a Nemzeti Rehabilticiós Szolgálattól (NRSZH)a lap megtudta, ez év szeptember végéig is csak alig 106 ezer érintettnél sikerült elvégezni az egészségi állapotot és foglalkozási rehabilitálhatóságát minősítő felülvizsgálatot.

Rokkantsági ellátásra ez alapján 67 százalékuk, rehabilitációs ellátásra 25 százalékuk vált jogosulttá. (Ez utóbbi ellátás legfeljebb három évig folyósítható annak, akit rehabilitációt követően munkára alkalmasnak találnak.) Mindössze 8396 embernél találtak olyan mértékű állapotjavulást, amely miatt már semmilyen ellátást nem kaphat. Az NRSZH-tól arról a lap nem kapott konkrét információt, mennyibe kerül a költségvetésnek a kötelező felülvizsgálat, csak annyit közöltek, hogy annak forrása „benne van az éves költségvetésben”.

A rokkant-foglalkoztatás növelése a cél a rehabilitációs hozzájárulással is, ami jelenleg a tíz évvel ezelőtti összeg majdnem kétszázszorosa. A „büntetést” minden, legalább 25 főt foglalkoztató cégnek meg kell fizetnie, ha a megváltozott munkaképességű munkavállalóinak aránya nem éri el a teljes létszám öt százalékát. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege „hiányzó dolgozónként” 1993-ban még mindössze 2500 forint volt. Minden évben emelték ugyan, de először 2003-ról 2004-re ugrott meg igazán, a háromszorosára, 37 300-ról 117 600 forintra emelkedett. Majd minden évben növelték, 2010-ben viszont drasztikusan, az előző évi összeg, a 1776 00 forint majdnem öt és félszeresére. Így érte el a jelenlegi, évi 964 500 forintot.

A hozzájárulás összegének növekedésével emelkedett az abból származó bevétel is, ami 1996-ban még csak évi 473 millió forint volt, 2011-ben viszont már a 66 milliárd forintot is meghaladta. Idénre és jövőre pedig egyaránt 56 milliárd forint bevételt irányoztak ebből az az adónemből.

Ha a cégek foglalkoztatnak is fogyatékos embereket, többségük csak azért teszi, hogy ne kelljen rehabilitációs hozzájárulást fizetnie – mutatott rá ez év közepén a munkaerő-piaci integrálásával foglalkozó RehabJob. Dobár Attila ügyvezető igazgató ősz óta azonban már némi óvatos optimizmust is megenged, mert azt látja, hogy – főként a multik részéről – mind nagyobb az érdeklődés e foglalkoztatási forma iránt. Szakértők nagyjából 350-400 ezer főre teszik a megváltozott munkaképességűek számát, akik közül 100–120 ezer embert akár a nyílt munkaerőpiacon is integrálni lehetne. Ám becslések szerint ennek a harmada, csupán 35–40 ezer megváltozott munkaképességű kap lehetőséget a versenyszférában, illetve a közszféra nem védett foglalkoztatásra létrehozott munkahelyein.

A kormány szerint ugyan az elmúlt években megközelítőleg 25 százalékkal nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, ez alapvetően a rehabilitációs hozzájárulás jelentős növelésének a következménye. Az pedig, hogy még mindig befizetnek éves szinten a költségvetésbe 65 milliárdot ezen a jogcímen, „jelentős kihasználható kapacitásokat jelez” – fogalmaznak a 2015–2020 közötti Fogyatékosságügyi programot tartalmazó országgyűlési határozattervezetben.