Rossz az állami egészségügy, de kell

A kutatás szerint - amely ezer fős reprezentatív mintán, december 12. és 18. között készült - 70 százalék érezte magához közelebbinek ezt az állítást, míg 14 százalék mondta azt, hogy inkább csökkenteni kell az adókat akkor is, ha ez az egészségügyi kiadások mérséklését eredményezi. 16 százalék nem tudott válaszolni erre a kérdésre - írja cikkében a Zoom.hu.

Jelentős az összefüggés az iskolai végzettség és a kérdés alapján kialakított vélemény között. A legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek 65 százaléka fizetne több adót, hogy emelkedjen az egészségügyre fordítható összeg, míg a diplomásoknál ez az arány 73 százalék.

Még közepest sem ér az állami ellátás

A Policy Agenda 1-től 5-ig terjedő skálán azt is vizsgálta, mennyire elégedettek a választók az egészségügyi szolgáltatással, amelyet befizetett adójukért cserébe kapnak. Az átlagérték mindössze 2,4 volt, 24 százalék elégtelenre értékelte az állami rendszert, és csak 5 százalék adott jelest a hazai egészségügyben elérhető szolgáltatásokra.

A magánorvos csak pénz kérdése

A kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezettek 38 százaléka volt már magánegészségügyi intézményben, 16 százalék pedig tervezi, hogy igénybe vesz ilyen típusú ellátást. Csak 6 százalék mondta, hogy volt már magánrendelőben, de nem menne újra, 37 százaléknak pedig nincs ilyen tapasztalata, és nem is tervezi, hogy kipróbálja a magánegészségügyi ellátást.

Minden második ember válaszolt igennel a kérdésre, hogy ha hosszú a várakozási idő az állami rendszerben, akkor - megfelelő anyagi forrás esetén - igénybe venne-e magánegészségügyi szolgáltatást. További 6 százalék mondta, hogy akkor is elmenne magánorvoshoz, ha csak hitelből tudná fedezni.

Az adatokból kiderül, hogy a válaszadók mindössze 10 százaléka zárkózik el a magánegészségügy igénybevételétől. Egy szűk réteg azért nem tudja igénybe venni ezt a fajta ellátást, mert nincs a közelében ilyen intézmény. A megkérdezettek majdnem fele saját megtakarításait felhasználva elmenne egy ilyen intézménybe. Ugyanakkor 28 százalék (ez körülbelül 2,3 millió felnőttet jelent) azért nem megy el még hosszú várólista esetén sem magánrendelésre, mert anyagilag nem engedheti meg magának.

Kicsit (sőt, nagyon) savanyú, de a miénk

A Policy Agenda azt is vizsgálta, hogy kilépnének-e a magyarok az állami egészségügyi rendszerből, ha lehetőségük volna rá. Némileg meglepő módon mindössze 17 százalék mondta, hogy csak a sürgősségi ellátásért fizetne az államnak, a többi szolgáltatást piaci alapon vásárolná meg. 75 százalék - különböző okokból - nem lépne be ilyen konstrukcióba, míg 8 százalék nem tudott választ adni erre a kérdésre - derült ki a lap számára készült decemberi kutatásából.