A fokozatos elvonástól, bár sokan próbálkoznak vele, ugyancsak nem érdemes csodát remélni, mert általában visszaesés a vége – mondja Funk Sándor addiktológus. A szakember szerint, ha megvan az elszánás, jobb egyik napról a másikra letenni a cigit.

A legtöbb ember általánosságban tudja, hogy a dohányzás egészségtelen, de azzal sokan nincsenek tisztában, hogy milyen sokféle káros hatása lehet – nem csak rákot okozhat, hanem az érrendszert is súlyosan roncsolja. A füstölés miatti betegségek kezelése ráadásul több mint 300 milliárd forintba kerül az egészségügynek, a valós kár pedig ennek többszörösére is rúghat, ha azt is számításba vesszük, mit veszít a dohányzó életminőségben, években, pénzben.

Tíz-húsz év múlva jöhetnek a nagyobb eredmények

Bár a mutatók javulnak, Magyarország továbbra is élen jár, vagy inkább kullog a dohányzási statisztikákban. Egy 2013-as felmérés szerint például a hetedik, nyolcadik, kilencedik évfolyamos tanulók 21 százaléka gyújtott rá alkalmanként egy-egy szál cigarettára, közel 10 százalékuk pedig már naponta dohányzott.

A naponta dohányzó felnőttek aránya 26 százalék, alkalmanként pedig 1,7 százalék gyújt rá cigarettára, szivarra, szivarkára, pipára, vízipipára – mondta a Napközben keddi adásában Demjén Tibor, a Dohányzás Fókuszpont vezetője. Hozzátette, ez már nem sokkal rosszabb az európai uniós átlagnál, azután, hogy az ország elég rossz pozícióból indult.

A szakember szerint a dohányzás elleni, elmúlt években hozott kormányzati intézkedések – például a dohányzásra kijelölt területek korlátozása, az áremelések vagy a reklámtilalom – megfelelnek az egészségügyi világszervezet (WHO) és az Európai Unió szakmai irányelveinek. Ezek minden országban kedvező eredményeket hoznak – csökken a dohányzás, ezáltal a kapcsolódó megbetegedések és a halálozások száma. Demjén Tibor úgy becsüli, az említett mutatókban Magyarországon a következő tíz-húsz évben lesznek jelentős változások.

Megjegyezte, május 20-tól a cigarettás dobozok felületén mindkét oldalon 65-65 százalékos arányú lesz a képpel kombinált figyelmeztetés, valamint hatályba lép a jellegzetes ízesítés tilalma is.

Amikor megijednek a dohányosok

Pécsvárady Zsolt, az Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke a Kossuth Rádió műsorában hangsúlyozta, a rendszeresen dohányzó negyveneseknél körülbelül háromszor akkora az esélye a korai érelmeszesedésnek – bárhol a szervezetben –, mint a cigarettát mellőző kortársaiknál. Általánosságban pedig elmondható, hogy a dohányosok tíz évvel hamarabb halnak, mint a füstmentes életet élők.

Az belgyógyász szakember szerint a probléma az, hogy a dohányzás okozta egészségkárosodással akkor szembesülnek az emberek, amikor annak már komoly tünetei vannak.

Azt még elfogadják a dohányosok, hogy nehezedik a légzésük, és rövidebb futás után is erősen kapkodják a levegőt, idősebbek esetén pedig azt, hogy séta közben gyakran meg kell állniuk – „kirakatnéző-betegségük lesz”. Ha azonban már fennáll a veszélye, hogy a sok cigarettázás okozta érbetegség miatt amputálni kell a lábukat, akkor nagyon megijednek a páciensek, és ilyenkor igyekeznek leszokni. Pécsvárady Zsolt hangsúlyozta, bár jobb rá se szokni, soha nem késő letenni a cigarettát, még betegen sem.

Vannak olyan korai stációk, amelyekből, ha valaki abbahagyja a dohányzást, még visszatérhet a teljesen egészséges állapotához. Ha azonban az érintett szervek, mint a tüdő vagy az érrendszer roncsolódása túlhalad egy ponton, akkor a teljes felépülés már nem lehetséges. Az is nyereség azonban, ha ilyenkor teszi le valaki a cigarettát, mert nem károsodik tovább a szervezete, és elkerülheti a még súlyosabb, esetleg már műtétet követelő állapotokat, illetve a sztrókot, infarktust, alsóvégtagi amputációt – mondta Pécsvárady Zsolt.

Azonnal letenni, nem húzni

Funk Sándor addiktológus szerint a dohányos többféleképpen függhet a cigarettától – illetve a rokontermékektől. Addiktív lehet a nikotin mellett a dohányzáshoz kapcsolódó sztereotip, lazításként, pihenésként megélt kellemes, szertartásos magatartás és a közös rágyújtás társasági élménye is. A probléma, hogy bár a nikotinnak, amely kissé élénkít és lazít is, nagyon enyhe a hatása, de az nagyon erős függőséget okoz – tette hozzá.

A kezelésben Funk Sándor szerint nem a nikotinpótló szerekre, illetve a fokozatos megvonásra kellene összpontosítani – bár sokan próbálkoznak vele –, mert ezektől az esetek többségében nem szokik le a dohányos. Megnyúlik ugyanis az elvonásos időszak, ami alatta beteg elszántsága meginoghat, így visszaeshet. Jobb tehát az azonnali elvonás,és ezt követően a cigarettázás másfajta aktivitásra cserélése, amellyel a kezét és a száját is lefoglalja – mondta az addiktológus.

Demjén Tibor szerint természetesen nagyon sok alternatív tevékenységet ki lehet próbálni, akár a bungee jumpingot, a kötélugrást is, de mindenképp érdemes felkeresni a leteszemacigit.hu oldalt is, ahol többféle leszokás-támogató módszert is megtalálnak.