Hírek
2017. Április 16. 08:00, vasárnap |
Helyi
Forrás: hirado.hu
Sollemnitas sollemnitatum - húsvét, az ünnepek ünnepe
A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.
A kereszténység ekkor ünnepli Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét egyben a tavaszvárás és a tavasz eljövetelének ünnepe is.
A legnagyobb keresztény ünnepet, a húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyvennapos böjt készíti elő, az utolsó, virágvasárnappal kezdődő nagyböjti hét a nagyhét (hebdomada sancta). Virágvasárnapon azt idézik fel, amikor Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette szamárháton bevonult Jeruzsálembe.
A húsvéti szent háromnapon (Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról emlékezik meg.
NAGYCSÜTÖRTÖK
A virágvasárnap utáni nagycsütörtökön Jézus letartóztatásának estéjén a Szédert, vagyis élesztő nélküli kenyérből (macesz) és borból álló vacsorát ülte meg tanítványai körében, amelyet az “utolsó vacsora” néven ismerünk. Ezen az estén fogták el, azzal a váddal, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival, és hogy ő akart lenni a király.
Fejére tövis koronát tettek, kezét, lábát a kereszthez szegezték, és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. – Iesus Nazarensis Rex Iudeorum (Názáreti Jézus Judea/Zsidók királya).
Jézust, miután saját vállán cipelte végig keresztjét vesztőhelyére, a Golgota hegyére, megfeszítették. Néhány óra múlva meg is halt a kereszten, családja pedig zsidó szokás szerint egy hegyoldalba vájt barlangban az Olajfák Hegyén temette el.
Nagycsütörtök ennélfogva a gyász napja, amikor a katolikus templomok harangjai elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek, hogy „lássák” a pápát. E teljes némaság a Krisztus kínszenvedésekor elnémult apostolok félelmét és a gyászt jelképezi.
A katolikus templomoklban az utolsó vacsora miséjének végén- amelynek része lehet a lábmosás szertartása – az oltáriszentséget őrzési helyére viszik. Az oltárról mindent leszednek, ez az oltárfosztás, csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott, hogy Jézus szenvedésére és ruháitól való megfosztására emlékeztessenek. A református templomokban a nagyhétre fekete terítővel borították le az úrasztalát, esetleg a szószéket. Ez a szokás ma is él sok református gyülekezetben, határon innen és határon túl.
NAGYPÉNTEK
Nagypénteken emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról, ez a legszigorúbb böjt és gyász ideje. Ezen a napon nincs mise, hiszen ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, és leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet. A pap a szertartást piros öltözékben végzi, ami a vértanúság liturgikus színe.
Ezen a napon szokásos a keresztútjárás, melynek során emlékezetbe idézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút, avagy kálvária ma szokásos tizennégy állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. Nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen nem gyújtanak tüzet.
NAGYSZOMBAT
Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása, amelyen a pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.
Ekkor van a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés, majd a vigília mise követ. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. A misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Gloriára ismét megszólalnak a harangok, és felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.
Ezen a napon ér véget a 40 napos böjt (Jézus negyvennapos sivatagi tartózkodásának emlékére), ekkor szegik meg sonkát, és vesznek először magukhoz húst.
HÚSVÉTVASÁRNAP
a feltámadás napja. Miután Jézus temetése után, szombaton pedig a Tízparancsolat szerint pihenőnapot kellett tartani a hívőknek, így a család és a tanítványok csak vasárnap mehettek el újra Jézus sírjához. Csakhogy a sírt lezáró követ elmozdították és a barlangban nem volt ott a test, csak a leplek, amelyekkel beborították.
Jézus feltámadt – ezen a napon a feltámadást ünnepeljük. A feltámadás valóságának hite a keresztény ember világképének sarkköve, amely az egyházi liturgiában és a keresztény szimbolikában is központi szerepet tölt be.
HÚSVÉTHÉTFŐ
A húsvéthétfői locsolás vagy ahogy emlegették, vízbevető hétfő eredete arra a legendára vezethető vissza hogy a Jézus feltámadásáról hírt vivő asszonyokat úgy akarták elhallgattatni a katonák, hogy vízzel locsolták le őket vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. Innen hát a locsolkodás eredete, amelyet az amúgy nem annyira hálás lányok festett piros tojásokkal köszönnek meg.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 21. 13:14, csütörtök | Helyi
Izzó kályhás hajtányozás
Idén is megrendezi a Kecskeméti Kisvasút & Hajtánypálya a téli programját Kecskemét KK kisvasúti állomáson.
2024. November 21. 11:54, csütörtök | Helyi
Adventi programok Kiskunfélegyházán
Szeretettel várják a szervezők a kedves érdeklődőket a félegyházi adventi programokra.
2024. November 21. 10:52, csütörtök | Helyi
Anyakönyvi hírek
Az alábbiakban legfrissebb anyakönyvi híreinket olvashatják.
2024. November 21. 07:50, csütörtök | Helyi
Dömötör Csaba: Várhelyi Olivér megkapta az EP-szakbizottsági jóváhagyását az uniós biztosi megbízatásához
Várhelyi Olivér magyar uniós biztosjelölt megkapta az Európai Parlament szakbizottsági jóváhagyását arra, hogy a következő Európai Bizottság tagja lehessen