A szabályozás fokozatosan lépett hatályba: 2018. január 1-jétől a költségoptimalizált, 2021. január 1-jétől a csaknem nulla energetikai szint követelményeit kell teljesítenie az érintetteknek.

Az új építésű ingatlanoknál és a felújításoknál szigorodtak az épületenergetikai előírások, és életbe lépett a költségoptimalizált követelményszint, a korábbinál körülbelül 40 százalékkal kell energiatakarékosabbnak lenniük az építészeti megoldásoknak.

2021. január elsejétől az Európai Unió területén – így Magyarországon is – minden új építésű lakóháznak, épületnek nulla vagy ahhoz közelítő energiafelhasználásúnak kell lennie – mondta Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének környezettudatos és könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke az M1 Forint, fillér című műsorában.

Ebbe egyaránt beletartozik a fűtéshez, a világításhoz és a hűtéshez használt energia. A szabályozásnak a használatba vételi engedély megszerzésekor kell megfelelni, tehát már a tervezéskor figyelembe kell venni, mikorra készül el az ingatlan. Az építőiparban több környezetkímélő alternatív megoldás is létezik.

Érdemes fából építkezni?

A fát, mint alapanyagot Nyugat-Európában – különösen a svájciak – szén-dioxid-banknak hívják, hiszen bezártuk a fába a káros anyagokat. Az erdész és a faiparos erre azt mondja, küzdeni kell a klímavédelemért,

sok fát kell ültetni és használni – magyarázta Kárpáti József. Hozzátette: amennyiben egy épület külső, kemény hőszigetelése fából van, a rétegek közötti szigetelés farostlemezből van, illetve a burkolata is vályog rostlap, ami agyag és papír keveréke, ezek alkalmazása környezetkímélő.

Alternatív megoldás lehet még, ha visszatérünk a természetes összetevőkből készülő alapanyagokhoz.

Vályogvakolat, vályogtégla alkalmazása

Bíró Árpád vályogos-kézműves mester az M1-nek bemutatta, hogy miből áll a jó vályogvakolat. Mint mondta, homok, agyagpor és szalma keveréke. A munkálatokat a felület, vagyis a fal vizezésével kezdik. Miután felkenjük rá ezt a „maltert”, az a felülethez nem hozzáköt, hanem rászárad. Így olyan kemény felületet érhetünk el, mint egy hagyományos beltéri malterral.

Hozzátette: fontos, hogy a vályogvakolat nemcsak lélegző, hanem kapilláris is, tehát rendelkezik lélegző felülettel, ami átengedi a nedvességet, és rendelkezik nedvességszállító felülettel is.

A vályogvakolatból némi változtatással vályogtégla is készíthető. Bíró Árpád elmagyarázta: a tégla hőszigetelő képessége attól függ, hogy mennyi szalmát keverünk az anyagba. Sokféle vályogtégla létezik: formába préselt, formába csapott, kényszer és csiga üvegből préselt téglák.

A vályog jó hőtároló képessége miatt kedvelt, valamint természetes összetevői révén a környezetet sem károsítja. Ez azért is fontos, mert a vegyipar után az építőipar a legszennyezőbb iparág.

Fontos a környezetvédelem

Nemcsak a régi technológiákat használó szakemberek járulnak hozzá természetes anyagaikkal a környezet- és az energiahatékonyság javításához, az ismertebb építőipari alapanyaggyártók is szem előtt tartják a környezetvédelmet.

Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője elmondta, cégük homokbányászattal foglalkozik, és cementet forgalmaz, ami rombolásnak tekinthető. Ugyanakkor ezt minimálisra csökkentik, hiszen termékeiket az építési megoldások által a piac számára hosszú távra készítik.

Olyan termékeket fejlesztenek, amelyek a beépítés során és utána sem bocsátanak ki az egészségre káros anyagokat. Az építési munkák fenntarthatóságát tartják szem előtt, a takarékoskodást a természeti erőforrásokkal, vízzel, energiával és a nem megújuló anyagokkal.

Folyamatosan jelennek meg újabb energetikai pályázati lehetőségek, és a korábbi kiírások kiértékelése is zajlik. Jó ütemben haladnak például a Modern városok program keretében megvalósuló fejlesztések, eddig a keretösszeg mintegy harmadát hívták már le a megyei jogú városok. Emellett elindult a Megújuló energia használatát, az energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása pályázati felhívás társadalmi egyeztetése.