– írja az Országos Meteorológiai Szolgálat friss elemzésében, amelyből az is kiderül, hogy a nyár folyamán – az elmúlt évekkel ellentétben – szélsőségesen erős hőhullám nem alakult ki, egyetlen napi legmagasabb hőmérsékleti rekord sem dőlt meg.

Nem hogy a napi legmagasabb hőmérsékleti rekord nem dőlt meg az idei nyáron, de a meteorológiai szolgálat adatai szerint az eddig mért legmagasabb hőmérséklet (36,6 fok), amelyet a budakalászi automata rögzített augusztus 9-én, a 21. század nyarai közül a második legalacsonyabb érték.

Ennek ellenére sem fáztunk, ugyanis időjárási frontok híján nagyon kitartó volt a meleg, és az Alföld egyes részein olyan hosszan tartó kánikulai periódust éltek át az emberek, amelyre a korábbiakban még nem volt példa.

Őszből nyárba, nyárból őszbe

A nyár elején gyakori, intenzív csapadékkal kísért zivatarok miatt az aratás elején már úgy tűnt, a periódusnak nem is lesz vége. Az idő előrehaladtával azonban egyre kevesebb csapadék öntözte a földeket, és augusztusban már egy hosszabb száraz, napos és meleg periódus alakult ki – idézte fel az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A hosszú kánikula július végén kezdődött, amelynek tulajdonképpen a 24-én érkező hidegfront vetett véget. A hirtelen, drasztikus időjárás-változást okozó hidegfront a Kárpát-medence felett lelassult, így a Dunától keletre még 25-én is sokfelé emelkedett 30 fok fölé a hőmérséklet. Az Alföldön is több mint 10 fokot esett a hőmérséklet, és átmenetileg kifejezetten ősziesre fordult az idő.

A hőségnapok száma mindent visz

Azt, hogy mennyire meleg egy adott nyár, nagyon jól jellemzik az úgynevezett küszöbnapok, amelyet a klimatológia tudománya definiál. Magyarországi viszonyok között nyári napnak nevezzük, ha adott napon a hőmérsékleti maximum eléri vagy meghaladja a 25 fokot. Ha a napi hőmérsékleti csúcs átlépi a 30 fokot, akkor hőségnapról, amennyiben a 35 fokot is, abban az esetben forró napról beszélünk.

A meteorológiai szolgálat szerint a klimatológiai adatsorokat vizsgálva hőségnapok számában a 20. század vége óta jelentős emelkedés mutatkozik: miközben a múlt század 70-es éveinek nagyon kiegyenlített nyarain ez a szám még a tízet sem érte el, addig a 2000-es években nemegyszer számuk a 35, 40-et is meghaladta, sőt a több szempontból rekorder 2003-ban Budapesten 61 napon emelkedett a hőmérő higanyszála 30 fok fölé.

Idén is magas lesz a hőségnapok száma országos átlagban, de miközben a korábbi nyarakon rendszerint több, de rövidebb hőhullámból adódott a relatív magas szám, az idei évben egy szokatlanul hosszú hőségperiódust tapasztalhattunk.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján Mezőkovácsházán, Püspökladányban és Szeghalom (Töviskes) településeken július 24. és augusztus 25. között 33 egymást követő napon a napi maximum hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 fokot, amelyre a 20. század eleje, a megbízható meteorológiai mérések kezdete óta nem volt példa Magyarországon.

Az Alföld délkeleti részén is sokfelé kiemelkedően hosszú volt hőségperiódus: Derekegyházon, Dombegyházon, Szikáncson és Sarkadon 32, a Békés megyei Eleken 31, Makón, Szegeden és Békéscsabán 28 napon keresztül megszakítás nélkül felülmúlta a hőmérséklet 30 fokot. Összehasonlításképpen Szegeden eddig a leghosszabb ilyen periódus 1994. július 23. és augusztus 11. között volt, mindössze 20 napon keresztül.

A hőségnapok száma a met.hu szerint különösen augusztusban nagyon kiemelkedő; az ország egyes részein elérheti vagy meghaladhatja a 20. század legmelegebb magyarországi hónapjának – 1992. augusztus – értékeit is.