A megjelentek között üdvözölhettük Dr. Feldman Zsoltot agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárt, Dr. Mezei Dávidot agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárt, Csányi Józsefet, városunk polgármesterért, Csorbai Attilát a baromfi terméktanács elnökét, Szabó Miklóst a lúdszövetség elnökét.

Az elmúlt évek sikere arra ösztönözték a szervezőket, hogy idén is megrendezzék ezt a szakmai tanácskozást. Teszik ezt mindazért, mert Kiskunfélegyháza és térsége nagy hagyományokkal rendelkezik a libatartás terén és mintegy hiánypótló is ez a rendezvény. Évről-évre egyre nagyobb számú megjelenéssel és színvonalas előadásokkal igyekeznek a tanácskozásra érkezők érdeklődését felkelteni. Kiskunfélegyháza város vezetősége és az Integrál Zrt. ezzel a szakmai rendezvény megszervezésével tiszteleg azok előtt, akik egész éven át foglalkoznak a libatartással, hizlalással, vagy éppen a feldolgozó üzem szalagjai mellett állva szakértelmük, kitartásuk eredményeként létrehozzák a világszerte híres kiskunfélegyházi libamájat.

Mindezekre alapozva elmondhatjuk, hogy a fesztivál egyértelműen hagyományápolás, az értékteremtés, az ágazat jövőképének biztosítása. A mai tanácskozás előadásainak összeállításánál arra törekedtek, hogy a résztvevők kapjanak ismertetőt az előttünk álló időszak fejlesztési lehetőségeiről, az EU-s és hazai pályázati irányokról, egy általános képet az átalakulóban lévő libaágazat jelenlegi helyzetéről. Nagy hangsúlyt kell fektetni a kiváló minőség megteremtéséhez szükséges telephigiéniai állapotokra, az állatok fejlődéséhez a legjobb minőségű takarmányt is biztosítani kell. Az összefogás, a rendszer szemléletű gondolkodás biztosíthatja számunkra a jövőt, ahol a libatartás, a hús és a hízott liba előállítás és feldolgozás a magyar gazdaság megbecsült, elismert részévé válik, biztosítva ezzel, hogy szerte a világban az export piacokon, de belföldön is ez a méltán híres magyar termék piaci sikereket érjen el a továbbiakban is.

A tanácskozás első felszólalója Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár beszámolójában ismertette az elmúlt évekhez viszonyított termelési adatokat a KSH felmérései alapján. Az elmondottak és látottak alapján egyértelműen láthatjuk, hogy 2004-től a legtöbb állattenyésztő ágazat lejtős pályára állt egészen 2010-ig. Ettől az évtől kezdődően számolhatunk némi emelkedő tendenciával, de mindez még a várt fejlődéstől messze elmarad. A három pilléres támogatási rendszerrel a kormány segítő kezet nyújt a gazdáknak a fejlődéshez, a termelékenység növeléséhez és a minőségi áru előállításához. Nem csak közvetlen termelői támogatást ad például a Vidékfejlesztési Programmal, a Nemzeti Támogatási Programmal, hanem a Jövedelemstabilizációs programmal is szeretné ösztönözni a gazdákat a minőségi és mennyiségi termelésre. A fiatal gazdák támogatásával a pályaválasztást is próbálja az agrárszektor felé irányítani.

A további felszólalók között Szabó Miklós, a lúdszövetség elnöke nehezményezte, hogy a támogatásokból kizárulnak a nagyvállalkozások. Európában 2 országban állítanak elő nagy volumenben lúdállományt: Lengyelországon és Magyarországon. Mindkét ország nagy múlttal rendelkezik. Nálunk az 1920-30-as években alakult ki a szervezett lúdtartás. Napjainkban a versenyképesség fenntartására a mikro-, kis- és középvállalkozások szinte alkalmatlanok. Azonban a támogatásokhoz a nagyvállalkozások nem jutnak, ebből kifolyólag a hanyatlás elkerülhetetlen. Lengyelországban kizárólag nagyvállalkozások foglalkoznak lúdtartással. Hazánkban lúdtartás ágazata 80-90%-ban exportra termel. Magától értetődően még versenyképesebbnek kell lennünk, tehát a kutatási, innovációs fejlesztés, a technológai fejlesztés nélkülözhetetlen. Mindez anyagi források nélkül lehetetlen. A tőkekoncentráció pedig már megindult a libatartó ágazatban. Egyre több kis- és középvállalkozó adja fel és kizárólag csak a nagyvállalkozások maradnak életképesek. Az elnök úr tehát ösztönözné a támogatások elérhetőségét a nagyvállalkozások számára is a nagyobb termelékenység és a minőségi termékek előállítása érdekében. Beszédében hangsúlyozta, hogy nem szabad feláldozni a többséget a kisebbségért.
A továbbiakban folytatódott a téma további kibontása és megvitatása. Szabadon kérdezhettek a megjelentek az előadóktól, nem maradt megválaszolatlanul semmi sem.

Remélhetőleg a mai tanácskozás hozzájárul a résztvevők szakmai fejlődéséhez azáltal, hogy lehetőséget teremtett tapasztalatcserére és kötetlen beszélgetésre is. Ezek a rendezvények azok, amelyek irányt mutathatnak abban, hogy a külföldi példákat látva hazánkban is létrejöjjön egy szervezett összefogás, együttműködés a termelési folyamat szereplői között.