Külföldre mennek, mert ott jobban keresnek. De vajon mennyit keres Magyarországon egy pék, egy szakács, egy informatikus vagy éppen egy autószerelő? Utánajártunk!

Megfelelő embert, a megfelelő helyre – ez a mondás elméletben kiváló, a gyakorlatban viszont egyre kevésbé valósítható meg. A magyar cégek 57 százalékánál vannak betöltetlen pozíciók a szakemberhiány miatt. A probléma egyre égetőbb, mert tavaly csak a cégek 47 százaléka küzdött ilyen gondokkal.

Világjelenségről van szó, de a magyar munkaadókat a globális átlagnál jobban sújtja a munkaerőhiány. Ennek oka, hogy nem csupán a hazai konkurenciával kell versenyezniük a cégeknek a szakemberekért, hanem a nyugat-európai és a környező országok munkaadóival is. Ebben a versenyben a legnagyobb hátrányt az alacsony bérek jelentik – ezt mondta Dalányi László, a ManpowerGroup magyarországi ügyvezetője.

Nem új dolog, hogy külföldre mennek dolgozni a magyarok, a jobb fizetés reményében. De mennyit is keres itthon egy pék, egy szakács, vagy éppen egy festő? Budapest mennyivel fizeti meg jobban ezeket a szakembereket, mint a vidék? És, mennyit keresnek külföldön a magyarok?

Először is nézzük meg, hogy kikből van hiány

Hat évre visszamenőleg tartalmazza a táblázat a hiányszakmákat. Az első helyen a szakmunkások vannak. Ez bár gyűjtőnév, de ide bátran elképzelhetik bármelyik szakmát. Tényleg bármelyiket. Egyre súlyosabb problémát okoz ugyanis a munkaerőhiány akármelyik szakmunkát is nézzük. Gyakorlatilag mindenkiből hiány van – ezt mondta a hirado.hu-nak Fehér Tamás, a Trenkwalder Magyarország ügyvezetője.

Hiányszakmák Magyarországon

Hiányoznak a betanított munkások, a pékek, a szakácsok, a bolti eladók, az autószerelők, a CNC esztergályosok, a festők, az ácsok, a kőművesek, a lakatosok, az asztalosok, a darusok, a villanyszerelők… ezt a sort még bőven lehetne folytatni. Szellemi területen az informatikusokból, a mérnökökből és az orvosokból van a legnagyobb hiány. Itthon körülbelül 20 ezer informatikus és ötezer mérnök hiányzik a rendszerből.

A hiányzó munkaerő jó részét külföldön találjuk meg. A magyarok főként angol és német nyelvterületen keresnek állásokat, de sokan vannak kint például Franciaországban és Hollandiában is. Németországban is óriási igény van a szakmunkásokra, így azok a magyarok, akik a nyelvet valamennyire beszélik, kimennek dolgozni, bár a tapasztalatok szerint egy szinttel lejjebb kerülnek be a foglalkoztatásba, mint itthon.

1400 euró alatt sehol nincs fizetés

A hazai és külföldi béreket, ugyan nehéz összehasonlítani, de megpróbálkozunk vele. Az összehasonlítás azért okoz nehézséget, mert nemcsak a fizetések magasabbak külföldön, hanem jóval drágább a lakhatás is és a különféle szolgáltatások is. Igaz, a minimálbér is többszöröse a hazainak.

Az biztos, hogy 1400 euró alatt nincs fizetés se Ausztriában, se Németországban. Így, ha valaki minimálbért keres itthon, az biztos, hogy ennek többszörösét keresi meg külföldön.

Akkor most nézzük meg, hogy mennyi az annyi, s ki, mennyit keres itthon. A bérek vizsgálatában Fehér Tamás, a Trenkwalder Magyarország ügyvezetője volt a hirado.hu segítségére.

Mennyit keres egy informatikus?

Nettó 250-300 ezer forint alatt már kezdő informatikust is alig lehet találni, 5 éves gyakorlat felett ennek a duplája az alsó határ. A fizetés függ a gyakorlattól, de attól is, hogy milyen programnyelven kódol a szakember.

Budapest és vidék relációjában nincs számottevő különbség a fizetésekben, csupán 10 százaléknyi lehet az eltérés, hiszen a vidéki cégeknek sokszor a fővárosból kell elcsábítaniuk munkaerőt.

Mennyit keres egy pék?

A pékeknél nagy a szórás. Általában nettó 130 ezer forint az alsó szint, de nem ritka a nettó 200 ezres fizetés sem. Földrajzi hely szerint itt is 8-10 százalékkal keresnek többet a Budapesten dolgozók.

Mennyit keres egy szakács?

Egy üzemi étkezdében dolgozó szakács nettó 160-180 ezernél nem visz haza többet, miközben egy jobb étterem séfje sokszázezres, akár milliós fizetéssel is számolhat. Ráadásul Budapest sokkal jobban megfizeti a szakácsokat, mint Magyarország többi része, egy fővárosban dolgozó szakács 20-30 százalékkal többet is hazavihet, mint vidéki kollégája.

A pincérek fizetésében is nagy a szórás. Budapesten is kereshet akár 1500 eurót is egy pincér, s meglehet, hogy Ausztriában meg nem kapna ennyit. Ehhez azonban roppant jó szakembernek kell lenni, mert a prémium éttermekben komoly kritériumok vannak.

Mennyit keres egy CNC-esztergályos?

Egy kezdő CNC-s bruttó 150-160 ezres fizetéssel rendelkezik, amelyet műszakpótlék és bónusz további 50 százalékkal emelhet. Egy rutinos CNC-s nettó 200 ezer forint felett is kereshet.

Mennyit keres egy kőműves?

Erre azért nehéz válaszolni, mert az iparágban nagy a fekete kifizetések aránya. Az viszont biztos, hogy egy jó szakember, nettó 200 ezer forinttal is számolhat havonta.

Mennyit keres egy bolti eladó?

Rengeteg bolti eladó álláshirdetéssel találja magát szembe egy vásárolni szándékozó átlagpolgár, akár az üzletekben kiplakátolva, akár a az akciós újságokat nézegetve. Bizony a bolti eladókból is hiány van, és az üzletek egymásra licitálva – magasabb fizetést, jobb munkakörülményeket ígérve – próbálják magukhoz csalogatni a munkaerőt.

Ennek köszönhetően az eladók bére jelenleg folyamatosan emelkedik. Az átlag nettó 110 ezer forint körül van. Az eladók Budapesten 10-15 százalékkal jobban keresnek, mint vidéken.

Sopron jobban fizet

A vidék alól kivétel Sopron és környéke, ott jobban megfizetik a dolgozókat, mint más megyékben. Ausztria közelsége miatt ugyanis nem egyszerű feladat megtartani a munkaerőt. Átlagosan elmondható, hogy az olyan szakmákban, ahol az átlagos órabér országosan 700-800 forint között ingadozik, Sopron környékén akár 900 forint is lehet.

Ha a munkáltatónál a bérek nem is magasabbak, mint az országos átlag, akkor béren kívüli juttatásokkal, dolgozóknak biztosított extrákkal próbálják még vonzóbbá tenni a munkahelyet Magyarországon.

Mennyit keres egy autószerelő?

Itthon egy autószerelő, ha alkalmazottként dolgozik, bruttó 180-260 ezer forint közötti fizetést kap havonta, erre jönnek különféle bónuszok, így a fizetése 10-20 százalékát még megkaphatja pluszban minden hónapban. Ha ezt a munkát már Nyugat-Európában végzi a szakember, a hazai bére kétszeresét is meg tudja keresni. Az élet viszont nem kétszer olyan drága, mint itthon, így tény, hogy több pénzt tud felhalmozni, de milyen életkörülmények között? – vetette fel Fehér Tamás, a Trenkwalder Magyarország ügyvezetője.

A pénz több, de az életszínvonal alacsonyabb

Ha valaki külföldre megy dolgozni – de a családja itthon marad – tény, hogy több pénzt tud megtakarítani, de az életkörülményei romlanak. Általában nem egy külön lakásban lakik, hanem másokkal, és csak egy szobát bérel, esetleg azon is osztozik és kint, igencsak meghúzza a nadrágszíjat. Olcsóbb élelmiszereket vásárol és a nagyobb megtakarítás reményében lemond számtalan szolgáltatásról, amiről itthon, talán nem mondana le. Magyarul, kint jobban spórol, mint itthon. Ha a munkavállalót a családja is elkísérné, akkor már korántsem lehetne annyi pénzt megtakarítani, mint egyedül.

15-20 százalékkal emelték a béreket

Mivel a munkaerőhiány minden szektort érint és a munkaadóknak egyre nagyobb kihívás betölteni az üres helyeket, ezért kénytelenek fizetést emelni. Idén azok a cégek, ahol legjobban érezteti a hatását a hiány, már 15-20 százalék körüli béremelést hajtottak végre, hogy megtartsák dolgozóikat és bevonzzák az újakat – mondta Fehér Tamás.

A helyzet az, hogy most sokkal könnyebb állást kapni, mint évekkel ezelőtt. Már nem kínálati piac van, hanem keresleti, ahol a cégeknek kell harcolni az emberekért. A fizikai munkásoknál már-már általános, hogy elkezdenek dolgozni, majd eltűnnek. Mivel válogathatnak az állások között, így nem félnek elveszíteni azt. Ha valaki valóban dolgozni akar, gyakorlatilag azonnal kap állást, ez főleg a fizikai dolgozókra igaz, de IT szakemberekre is.

Manapság, ha egy programozó frissíti az önéletrajzát egy nyilvános oldalon, akkor biztos lehet benne, hogy már aznap 10-15 hívást kap a cégektől – ismertette a Trenkwalder ügyvezetője.

Mi lesz így?

Bár a szakemberhiány miatt a bérek rohamos léptékben megindultak felfelé, de ez még mind kevés ahhoz, hogy rendeződjön a helyzet. Fehér Tamás szerint olyan munkaerő piaci körülmények kellenek, amiért megéri hazajönni. A fizetéseket tovább kell emelni és erősebb állami gondoskodó juttatásokra lenne szükség. A lakhatás kérdése is egyre égetőbb gond, tekintve, hogy Budapesten elszálltak az albérletárak, így a költözési támogatást is érdemes lenne erősíteni.

Vannak olyan győri és kecskeméti cégek, akik ingyen szállást is biztosítanak a munkavállalóiknak, csak azért, hogy betöltetlen pozíciók betöltése, ne a lakhatáson múljon. Ezek a cégek nincsenek egyedül, mindenki próbálkozik valamivel, hogy orvosolja a munkaerőhiányt.

Friss magyar valóság

A legtöbb munkaadó, a megkérdezettek 31 százaléka a már meglévő munkavállalók képzésével, fejlesztésével kíván megoldást találni a munkaerőhiányra. 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kedvezőbb juttatásokat kínál, míg alig valamivel kevesebben, 13 százalék az alapfizetésen túl kínál juttatásokat. Kiszervezéssel illetve belső átszervezéssel mindössze a munkaadók 4-4 százaléka próbálkozik – ez derült ki a ManpowerGroup 2016-os hiányszakma felméréséből.