Érdemes mindenkinek átkutatni a pénztárcáját, a kabátzsebeket és a fiókok mélyét. Bármelyik pillanatban a kezünkbe kerülhet egy-egy emlékérme, például egy Kossuth-os százas, amit aztán jóval magasabb áron passzolhatunk el az interneten. A különleges alkalmakra kibocsátott emlékérmék még ezeknél is többet érhetnek, egy Rákóczis 5000-esért akár 20 000 forintot is kaphatunk.
Ahogy arról a Pénzcentrum.hu korábban beszámolt, régi 200-asaink akár 30 000 forintot is érhetnek, attól függően, mikori kiadásúak. Ehhez hasonlóan azonban még használatban lévő érméink is értékesebbek lehetnek, mint amennyit érnek, amikor fizetünk velük a boltban. Kétféle érmecsaládot különböztethetünk meg, egyik a használatban lévő érméink emlékváltozatai (például a Deák Ferences 20-as, vagy a Kossuth-os 100-as). A másik csoportba tartoznak azok az emlékpénzek, amikkel nem találkozunk a vásárlásaink során: például egy 5000 forintos Kálvin emlékérme, vagy egy Ybl Miklós 10 000 forintos. Mindkettő csoportban megfigyelhető az értékek növekedése, ezt a folyamatot pedig sok minden befolyásolhatja.

Bankjegyeknél azok állapota befolyásolhatja a felértékekődést, egy adott érme értékének növekedését meghatározhatja az anyaga, a ritkaságfoka, tehát hogy hány példányban került kibocsátásra, a tematikája és a művészi tervezés, illetve a technikai kivitelezés különlegessége (pl. hologram, különleges forma, méret, szélfelirat). A felértékelődés elsősorban a különleges kivitelű, (rendszerint nemesfém) anyagú emlékérmékre jellemző, azaz a második csoportba tartozókra, mint például az Ybl emlékérme.

Ennek ellenére azon érmék emlék változatainál, amikkel nap mint nap fizetünk (például a József Attila 10 forintos, vagy az 1956-os 50 forintos esetében) is láthatunk olyat, hogy drágábban kelnek el, mint amennyit eredetileg érnek. Egy József Attila 10 forintost hirdetnek egy apróhirdetéses oldalon akár 3 350 forintért is. A magyar érmeboltban az 1956-os 50-es díszcsomagolásos kiadása 4000 forintért vásárolható meg, és egy ilyen érme, ami forgalomba is került, 250 forintért keresi gazdáját az egyik aukciós portálon. Tehát drágábban kelhetnek el, de ha vásárolunk velük, ugyanannyit érnek.

A különleges alkalmakra, évfordulókra kibocsátott emlékérmék vagy már a kibocsátásuk pillanatában többet érnek a gyűjtők körében, vagy pedig miután elfogytak a Magyar Pénzverő Zrt.-nél, felértékelődnek.
Az emlékérmék gyűjtők körében elért értékét az alapanyaguk árának változása, vagy az befolyásolja, lehet-e még kapni a Pénzverőnél. Ha ott kifogy egy-egy érme, az apróhirdetős, vagy aukciós oldalakon az eladó és a vevő megegyezésén múlik az ár. Például a 2003-ban összesen hatezer példányban (háromezer selyemfényű és háromezer tükörfényes - egyik sem került forgalomba, a köztük rejlő különbség a gyártásban rejlik és felületük fényességén lehet látni azt) kibocsátott Rákóczi szabadságharc 5000 forint névértékű ezüst emlékérmét a 2003-as kibocsátáskor névértéken, azaz 5000 forintért értékesítette a Pénzverő.

2006-ban az utolsó, még készleten lévő selyemfényes változatokat a Pénzverő 8 000 forintos áron kínálta, a tükörfényes - már készletről kifogyott - érme utolsó eladási ára 9 000 forint volt. Ugyanezen érme egy-egy darabja 2008-ban árverésen selyemfényű kivitelben 28 EUR-ért, azaz 8 500 forint körüli összegért, tükörfényes kivitelben 50 EUR-ért, azaz több mint 15 000 forintért kelt el. A 2012-es magyar érmekatalógus ezt az érmét selyemfényű változatban 10 000 forintra, tükörfényes kiadásban 20 000 forintra tartja. A hirdetéses oldalakon ettől eltérő árak is előfordulhatnak. De láthatjuk, hogy az 5000 forintos névértékű érme milyen sokféle áron kelt el az évek során.

Városi legenda, de valójában nem igaz, hogy a verési hiba is óriási felértékelődést jelentene. Hiszen verési hiba az emlékérmék esetében az egyesével történő gyártás, és minőségvizsgálat miatt nem lehetséges. A szériagyártásban vert forgalmi érmék (például 10-es, 20-as, 200-as érmék) esetében, melyeknél csak szúrópróbaszerű ellenőrzés történik, nagyon ritkán előfordulhat verési hiba. Az ilyen vereteknek külön gyűjtői köre van.

A bankjegyek esetében szinte lehetetlen olyan darabbal találkozni, ami értékes lehet a gyűjtőknek, ugyanis ők az alacsony sorszámú, hajtatlan, gyűrődésmentes, ún. nyomdafriss bankjegyeket gyűjtik. A forint rendszerben bevont forint bankjegyek ilyen nyomdafriss példányainak értéke meghaladhatja a névértéküket.