Habár sokan újszülöttet szeretnének örökbe fogadni, ez nem mindenki számára lehetséges, hiszen a jogszabály maximálta a korkülönbséget az örökbefogadható gyermek és az örökefogadó között A Gólyahír Egyesületnél jelenleg közel 500 várakozó család van, az átlag várakozási idő pedig 4,5 év.

Az örökbefogadók akár évekig is élhetnek úgy, hogy várják az értesítést az örökbefogadásról. A jogszabály civil szervezet közreműködésével csak a nyílt örökbeadást és örökbefogadást engedélyezi – mondta el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában Budavári Zita, a Bölcső Alapítvány elnöke.

A nyílt örökbefogadás esetében a lemondó szülő és az örökbefogadni szándékozó szülők találkoznak egymással.

„Nagyon nem mindegy, hogy kit kivel találkoztat az ember” – fogalmazott Budavári Zita, aki szerint a szabályok betartása, a megfelelő krétiriumoknak való megfelelés mellett a megérzés, és a szerencse is fontos tényező abban, hogy a kisbaba „passzoljon” egy családhoz.

Földrajzilag minél távolabb

A nyílt örökbefogadás esetében külön figyelmet fordítanak arra, hogy az örökbeadók és az örökbefogadók minél távolabb legyenek egymástól.

„Szerencsétlen és lelkileg is megterhelő helyzet volna mindkét fél számára, ha földrajzilag közel lennének egymáshoz, így arra ügyelünk, hogy lehetőleg kilométerekben legyen köztük távolság” - fogalmazott.

Budavári Zita szerint Magyarországon az örökbefogadni szándékozók 99,9 százaléka kizárólag meddőség miatt szeretnének örökbefogadni - karitatív indíttatásból történő örökbefogadással alig találkoztak még.

„Ennek nagyon hosszú az útja, hiszen az örökbefogadásra is meg kell érni. Segít, ha az érintett házaspár sok sikertelenségen van túl: szerencsésebb ugyanis, ha valaki 2, 3 vagy akár 4 komolyabb orvosi beavatkozás után dönt az örökbefogadás mellett, de nagyon sokan tíznél több lombik után tudják csak meghozni ezt a döntést” – mondta Budavári Zita.