Az elmúlt évek során az Egyesült Államokban az emberek egyre többet várnak el párkapcsolatuktól. A korai időkben a partner megnevezést szó szerint kellett érteni, hiszen a földművelésben és a ház körüli teendőkben a nő egy pár segítő kezet is jelentett, a túlélésért vívott harcban.

Ma már egy kapcsolat sokkal többről szól és sokkal több kérdést vet fel. Önbecsülés, önkifejezés, és önértékelés. Vajon tényleg megért engem a párom? Jobbá válok ebben a párkapcsolatban?

A válasz az, hogy a tengerentúlon - és szép lassan Magyarországon is - a házasságok egyszerre jobbak és rosszabbak, mint a régi, szép időkben. De vajon mekkora a csalódás veszélye, ebben az elvárásokkal teli világban? Egyszerűbb úgy nekifutni egy párkapcsolatnak, hogy eleve nem várunk sokat tőle?

Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Florida State University kutatója, James McNulty, aki 135 friss házast kért fel Tennessee államban, hogy segítsen válaszokat kapni. A többnyire 20-as éveik közepén járó, fehér bőrű válaszadók együttes éves jövedelme nem haladta meg az alsó-középosztályi szintnek számító 40 ezer dollárt, azaz 11 millió forintot.

A kérdőívben olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, mint például: aggódnak amiatt, hogy a partnerüknek megfelelő önbecsülés jut a kapcsolatban? Arra is válaszolniuk kellett mennyire találják kielégítőnek a párkapcsolatot. Négy éven át félévente újra kitöltötték a kérdőívet, amiből McNulty megpróbálta megállapítani, hogyan változik a közös boldogság az idő előrehaladtával.

Bizonyos szempontból az eredmény egyértelmű volt, a stabil kapcsolatokban, ahol kevés volt a probléma és pozitívan viszonyultak egymáshoz, a magas elvárásokat sikerült teljesíteni az évek során, míg a kevésbé boldog kapcsolatokban az ellenkezője történt.

A legnagyobb megvilágosodást azonban azok a kétszer tízperces beszélgetések adták, amikben a párok az általuk legfontosabb problémaforrásokról beszéltek: pénz, szex, gyerekek, a szokásos dolgok. Amit McNulty megállapított, hogy a passzív-agresszív viselkedés a párkapcsolatok legnagyobb gyilkosa. A problémákat megbeszélő partnerek sokkal boldogabbak voltak még akkor is, ha a konfrontáció esetleg haragosan történt.

Azok, akik a problémákat csak indirekt módon, szarkasztikus megjegyzések képében közölték, sokkal elégedetlenebbek voltak a kapcsolattal. A kutatók szerint ebből is látszik, hogy sokkal jobb a dolgokat megbeszélni, mint a szőnyeg alá söpörni.

Csak akkor érdemes tehát magas elvárásokat támasztani egy kapcsolattal szemben, ha a felek meg is tudják közösen valósítani és nem kezdenek passzív-agresszív támadásokba.