Átadták hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjában (MTA TTK) azt az új mágneses rezonanciás képalkotó berendezést (MRI), amely révén élvonalbeli kutatási és fejlesztési feladatok megvalósítása válik lehetővé az agyi képalkotás területén Magyarországon is.

Freund Tamás, az MTA alelnöke a Nemzeti Agykutatási Program vezetőjeként kiemelte, hogy a most üzembe helyezett készülék alkalmazásával lehetőség nyílik neurobiológiai felfedező kutatásra, kutatás-fejlesztési tevékenységre a transzlációs medicina területén, MR-kutatási és diagnosztikai MRI-módszerek fejlesztésére, valamint pszichiátriai és neurológiai betegségekben érintett idegrendszeri folyamatok vizsgálatára strukturális és funkcionális MRI-módszerek segítségével.

Az új berendezés segítségével Magyarország javíthat az MR-alapú kutatás és fejlesztés területén nemzetközi viszonylatban jelentősnek számító lemaradásán is - tette hozzá.

"Az MTA vezetése arra törekszik, hogy a hazai kutatások tervezése során a kutatók és a kutatóintézmények vezetői figyelembe vegyék a társadalmi és gazdasági szükségleteket, hogy a kutatási eredmények minél előbb hasznosuljanak" - fejtette ki az alelnök. Hozzáfűzte: a legégetőbb társadalmi problémákat nem lehet fellendíteni a tudomány bevonása, a kutatók felszerelései és a hasznosításban érdekeltek hatékony együttműködésének hiányában.

Az alelnök arról is beszélt, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes "betegségteher" mintegy harmadáért. Az Európai Agytanács (European Brain Council) szakértői 2010-ben 30 európai ország agyi betegségekből eredő éves költségterhét 798 milliárd euróra becsülték, ami több, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a diabétesz költségei összesen.

"Ez Magyarországon sincs másképp: az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhét csak felfedezéseken alapuló új kezelések és megelőzési eljárások révén lehet érdemben csökkenteni" - tette hozzá. Ezért indította el a kormány 2013-ban a négyéves Nemzeti Agykutatási Programot, amely összesen 12 milliárd forintnyi forrást biztosított a Nemzeti Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapból (KTIA).

A MRI készülék beszerzése 600 millió forintba került, az összeget a Nemzeti Agykutatási Program támogatásából és az MTA infrastruktúra-fejlesztési forrásaiból biztosították. A berendezés az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjának (AKK) új MRI-laboratóriumában kapott helyet.

Csépe Valéria, az MTA elnöki megbízottja az eseményen kiemelte: a helyszín nyitott laboratóriumként befogad bármely olyan kutatást, amely szakmailag, etikailag és forrás szempontjából is alkalmas arra, hogy méréseket folytasson.

Az eseményen aláírták a kognitív idegtudományok és a transzlációs kutatások területén hatékonyabb MRI adatgyűjtési szekvenciák fejlesztését lehetővé tevő keret-megállapodást is.