Március 29-én hajnali 2-kor egy órával előrébb, 3-ra kell állítani az óráinkat. Milyen hatással van ez a változás egészségünkre?

Rossz hírünk van a hétalvók számára: vasárnap egy órával kevesebb jut a pihenésre. Szervezetünk számára nem lesz zökkenőmentes a nyári időszámításra való átállás.

A kutatók szerint az emberi szervezet biológiai órája ezzel a mesterséges beavatkozással csak lassan tud megbirkózni, más szóval az elalvás és a felkelés ritmusában zavar léphet fel, következésképpen az óramutatók előbbre igazítását követő egy hónapban csökken a reakcióidő, eredménytelenebb a stresszkezelés és gyakoribb a fáradtság. Ezt nem egy esetben váratlanul jelentkező fejfájás is kísérheti.

Miért kell átállítani az órákat?

Az óraátállítás célja az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosságmegszokott ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tízig tart. Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítása érhető el.

Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek eredetileg szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

A vélemények ma már megoszlanak óraátállítás kapcsán, mivel energiafogyasztási szokásaink 1980 óta nagymértékben megváltoztak. A legújabb számítások szerint az energiafogyasztás átalakulása miatt már nem lehet az óraátállítással energiát megtakarítani.