Hogy mennyit, arról megoszlanak a vélemények: egyesek 1,5-2 litert javasolnak, mások 3-4 liternél húzzák meg a határt.

A felnőttek napi vízigénye 2,5-3 liter, amiből nagyjából 1,5 litert valamilyen ital formájában fogyasztunk el. A Pennsylvaniai Egyetem szakértői szerint két liternél sokkal több folyadékra nincs szüksége a szervezetünknek, csak a sportolóknak és kánikula idején javallott többet inni. Normál körülmények között elegendő a másfél liter. Vegyük számításba, hogy a táplálékaink – a zöldségek, a gyümölcsök, de még a hús is – jelentős mennyiségű folyadékot tartalmaznak, így velük majdnem egy liternyit fogyasztunk el naponta.

Az állandó ivásnak egyébként sincs valós haszna a szakértők szerint: a vesék óránként legfeljebb egy liter vizet tudnak kiválasztani. Ennél többel csak feleslegesen terheljük a vesénket, s könnyen beállhat a hiponatrémia, az úgynevezett „vízmérgezés”.

A sok víz ugyanis felborítja a test sóháztartását. Ilyenkor a szervezetben található nátrium túlságosan felhígul, ami rosszullétet, bódultságot, émelygést, görcsöt, legrosszabb esetben akár kómát is eredményezhet. Veszélyes mennyiségnek az óránkénti másfél liternél több folyadék bevitele számít. A vízmérgezés persze nem mindennapos dolog, inkább csak extrém esetekben, bátorságpróbák és fogadások nyomán szokott előfordulni, de a hobbimaratonfutók harmada is túl sok vizet iszik a sportorvosok szerint. A szomjúság oltásakor tehát jobb, ha inkább többször, kis mennyiségekben pótoljuk a folyadékhiányt.

Mikor igyunk? Amikor éppen megszomjazunk, nem előbb és nem később. És mennyit?

Erre nincs egységes szabály. A szükséges mennyiség függ az illető korától, súlyától, attól, hogy mivel és hol tölti a napját, azaz délidőben sportol-e, vagy légkondicionált irodában tölti a napját.

Ha odafigyelünk a testünk jelzéseire, valószínűleg nem hibázunk: igyunk, amikor szomjasak vagyunk, s ne kövessünk előre kidolgozott menetrendeket.