A téli hidegben egyes betegségektől szenvedőknek nagyobb elővigyázatosságot javasolnak az orvosok. Kellemetlen tüneteiket, panaszaikat fokozhatja az időjárás. Számolniuk kell a pajzsmirigyproblémáktól szenvedőknek is a hideg hatásával. Aki úgy érzi, hogy a túlműködéssel járó tünetek (erős, gyors szívdobogás, remegés, idegesség) súlyosbodnak, érdemes felkeresnie az orvosát, mert meglehet, más dózisban kell a gyógyszert szednie.

A szervezet általános anyagcseréje (amit a pajzsmirigy szabályoz) ilyenkor lelassul, másrészt a hideg miatt fokozott a szervezet energia- és így pajzsmirigyhormon-szükséglete is. Ezért a hűvösebb hónapokban az alulműködő betegeknél emelkedhet a TSH szint, így az addigi gyógyszeradag módosítására lehet szükség – figyelmeztet dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

– A bőrtünetekkel bajlódók állapota is rosszabbra fordulhat a hidegben – mondja dr. Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika docense. A csalánkiütés nemcsak tüneteiben hasonlít a szúnyogcsípéshez, hasonló folyamat játszódik le a szervezetben. Valamilyen külső hatásra – például hideg idő vagy éppen zajló gyulladás – hisztamin szabadul fel. A bőrön duzzanat jelentkezik, meleg tapintású lesz és kipirul. A kiütés a test bármelyik táján megjelenhet, az apró méretűtől tenyérnyi kiterjedésű foltok is kialakulhatnak, amelyeket égető érzés és viszketés is kísérhet. Mindez nem allergia, de antihisztaminnal kezelhető.

A szívbetegek számára is veszélyes lehet a hűvösre fordult idő, ilyenkor nem szabad magukat fizikai megterhelésnek kitenniük. Az infarktusra vagy hirtelen szívhalálra utaló tüneteket pedig nagyon komolyan kell venni.

Jó hír viszont, hogy a visszérpanaszokkal küzdők állapota könnyebb lehet. A visszérműtétet például érdemes a téli hónapokra időzíteni, mert utána a betegnek kb. 4-6 hétig az egész alsó végtagot betakaró fáslit kell viselnie, ami a nyári melegben sokkal kellemetlenebb.