A főnixmadár a mitológia szerint akár 500 évig is élhet, de amikor elérkezettnek látja az időt, fészket rak, majd lángok közt hamuvá lesz. Harmadnapra a hamvaiból feltámad és új életre kel.

A főnix mint jelkép számos kultúra részét képezi. A nap végén lángokba boruló és másnap reggel újjászülető madár a görög mitológiában az univerzum egyfajta képmása volt, az idő ciklusságának megszemélyesítője. Az egyiptomi mitológiában a nap szimbólumának, míg a korai keresztény kultúrkörben az újjászületés és a feltámadás jelképnek tekintették. A főnixmadár repülése az élet győzelme a halál fölött, a halhatatlanság, keresztények körében Krisztus feltámadásának motívuma.

A kínai kultúrában a jin és a jang, az az a test és a lélek egységét szimbolizálja. Egyike a négy szent élőlénynek (a sárkány, a teknős és az egyszarvú mellett). Előkelősége miatt Kínában csak a császárné viselhette.

A tetovált főnix gyakran női tulajdonságokra utal, minden testrészének külön női erényt feleltettek meg. Ilyen értelemben vett értelmezései közé tartoznak például a megbízhatóság a kedvesség, a kötelesség és a lángok általi megtisztulás. A főnixmadár újjászületését gyakran párhuzamba hozzák a meghatározó életesemények okozta pozitív átalakulással.