A megjelenteket Vargáné Rácz Judit, az est konferansziéja köszöntötte, majd Balla László alpolgármester osztotta meg ünnepi gondolatait a megjelentekkel.

- Mindenki tudja, a zene által közös nyelvet beszélünk. Azt hiszem, hogy a Kiskunfélegyházi Népdalkör tevékenysége követendő példa e tekintetben. Tagjainak áldozatos munkáján túl köszönet illeti azokat, akik vállalták, hogy az együttes vezetőiként szakmai tudásukat, tapasztalatukat is hozzáteszik a felkészülésekhez.

Külön szeretném kiemelni Némedi László tanár urat. Ének-zene szakos tanárként tevékenysége elsősorban az énekléshez, a zenéhez kapcsolódott, de sportberkekben is jól ismerték a nevét. Száznegyven tagot számláló kórusával folyamatos sikereket értek el. Véleménye szerint az igazi értékmérője az ének-zene szakos tanárnak az, hogy milyen színvonalú énekkara van az iskolájának. Iskolai elfoglaltsága mellett megalakulásától kezdve több évtizeden keresztül vezette a korábbi Lenin Tsz Népdal és Citera Körét, a mai Kiskunfélegyházi Népdalkört. Lelkiismeretesen, nagyon sok munkával, szerető hozzáállással viselte gondját a népdalkörnek, támogatta tagjait, komoly szakmai tudását adta a felkészülésekhez, próbákhoz.

Az énekkar vezetése alatt számos arany, a citerazenekar szintén több arany és ezüst minősítést szerzett. 1994-ben vonult nyugdíjba, de a népdalkört egészen 2017-ig tovább irányította. 2017-től öt évig az énekkart Hevér-Szabó Imréné Manyika vezette, idén áprilistól pedig a vezetést Elek Ferenc vette át, a felkészítéssel egyetemben. Az énekkar eredményességét és a vezetők kiváló felkészítő munkáját jelzi az országos minősítő versenyeken kiérdemelt nyolc arany minősítés, az Aranypáva-díj, a számtalan városi és kulturális rendezvényeken történő fellépés városunkban és más településeken is – mondta beszédében az alpolgármester, majd azt kívánta a népdalkör számára, hogy legyen még kitartásuk, lendületük, elszántságuk, hogy tovább tudják adni a népdal éneklés szeretetét.

A Kiskunfélegyházi Népdalkör is a népzene mozgalmak újjászületésének korszakában alakult meg az 1970-es évek elején. Az országban ekkor számos hasonló közösség kapott lendületet, érezte fontosnak az együtt éneklés élményét, népzenei örökségünk felelevenítését, ápolását, előadásaikkal ezen értékeink továbbadását.

Ennek jegyében 1972-ben az akkori Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet nyugdíjasait Ágó József ösztönözte, hogy a szépen éneklő nők és férfiak alkossanak egy együttest és énekeljék az általuk ismert szebbnél-szebb dalokat. Az ötlet sikeresnek bizonyult. Ezek után a szövetkezet rendezvényein is rendszeresen fellépett a népdalkör. A Kiskunfélegyházi Népdalkörrel együtt fellépő Félegyházi Citerazenekar több önálló szép sikert is elért. Ki kell emelni ezek közül a Kunhegyesen többször megrendezett Jászkun Citeratalálkozót, ahol három alkalommal Arany-minősítést szereztek. A citerások sikereiben jelentős érdemei voltak a zenekar korábbi tagjainak (Rádi Józsefné, Kis Péter és Kurucz László, valamint jelenlegi tagjainak (Rádi Józsefné, Gulyás Imréné, Gulyás József és Elek Ferenc). A népdalkör az utóbbi időben már a citerazenekar nélkül áll közönség elé, továbbra is nagy lelkesedéssel és rendkívül sok felkészüléssel.

A jubileumi műsorban az 50 éves kiskunfélegyházi Népdakör és a volt népdalkör még jelenleg is aktív citerásai és a Haleszi Citerások együttes előadását is megcsodálhatta a népes számú közönség. Az est nyitó előadásában összeválogatott dalok elsősorban Kiskunfélegyházának és a félegyházi közösségnek szóltak. A műsor egésze pedig illeszkedett a Petőfi200 rendezvénysorozat programjai közé. Mindezeken túl az este folyamán a vendégek megismerkedhettek a népdalkör életének fontosabb állomásaival, a népdalcsokrok előadását pedig meghívott vendégművészeink produkciói is színesítették.