Az egyesület tagjai a járványveszély miatt kialakult lezárások következtében már szinte két éve nem voltak többnapos kiránduláson, egynapos túrákkal kellett beérniük, de persze azokat sem olyan gyakorisággal tudták megvalósítani, mint korábban.
Így mindenki izgatottan várta, hogy elérkezzen augusztus 13. az indulás napja. Reggel 6 órakor indult neki a lelkes csapat busszal, hogy a Mátra bércein barangolva töltsenek el három napot.

Az első napon panorámában és gyönyörű erdőkben bővelkedő körtúra a Mátra-nyeregből a felújított és átépített galyatetői kilátóhoz és turistacentrumhoz vezetett az Országos Kéktúrán keresztül, majd a visszaút a Nyírjes-bércen át kanyargott. A galyatetői turistacentrum az ország legigényesebb menedékháza, a Péter hegyesén álló teljesen felújított és megmagasított kilátótoronyból pedig az egész Mátrát beláthatták túrázóink. A kellemes erdőjárás végén a csapat elfoglalta szálláshelyét Sástón.

Másnap kétféle alternatíva közül lehetett választani természetjáróinknak: aki egy kicsit pihenni szeretett volna, az délelőtt a környékben nézett szét, aki pedig a túrázást választotta, az részt vehetett Magyarország tetejét északról megkerülő meseszép körtúrán.
A Mátra egyik legszebb körtúrája a Kékes-tető vad északi oldalán, parádés kilátóhelyekkel (Erzsébet-szikla, Sas-kő, Disznó-kő), csodaszép bükkerdőkön keresztül, hatalmas sziklákkal és kidőlt faóriásokkal szegélyezett úton vezetett, így senki nem bánta meg, aki ezt a programot választotta.
A fárasztó, ám de látványban gazdag túrázás után a csapat visszatért a szálláshelyre, ahol egy finom vacsora elköltése után még közös énekléssel is megkoronázták a napot.

A harmadik nap a Mátra egyik legvadabb szurdokában, a Csörgő-patak mellett vezetett természetjáróink útja. A rövid, könnyű körtúra Mátrakeresztesről a Csörgő-patak vadregényes szurdokában vezetett fel az ágasvári turistaházig, majd a Két Vár közén, a Kosik-tanya érintésével az Óvár oldalában jutottak vissza túrázóink a kiindulási pontra.
Ezt követően ellátogattak Tarra, ahol megtekintették a Szent Király katolikus templomot és a Kőrösi Csoma emlékparkot is. A Cserhátot és a Mátrát elválasztó Zagyva-völgyben található a híres tibetológus életművét bemutató kiállítás, teaház, hazánk legnagyobb buddhista temploma és egy, a tudósról elnevezett Béke-sztúpa. A szent épület mellett áll a tibeti szakrális építészeti stílusban emelt Kőrösi Csoma Sándor Emlékpavilon, amelyben a világutazó és tudós kalandos életútját ismerték meg természetjáróink.
A kellemes sétát követően Taron ismét buszra szálltak túrázóink és innen már csak a hazaút volt hátra. Kicsit megfáradt lábakkal ugyan, de élményekkel gazdagon és friss levegővel, energiával feltöltődve érkezett haza a csapat, hogy egy kicsit megpihenjen a következő, kalandos kiruccanásig.