Költészet-napi megemlékező ünnep és az irodalmi elején Kapus Krisztián önkormányzati képviselő, a Kiskunfélegyházi Irodalmi Alapítvány egyik alapító tagja szólt a megjelentekhez.

József Attila Ars poetica című versének első sorával emlékezett meg arról, hogy a Magyar Költészet Napját éppen negyvenhárom éve, 1964 óta ünnepeljük, mely nap egyben a huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költőnek, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának a születésnapja is egyben.

Noha nem jelöli a naptár piros betűvel ezt az ünnepet, mégis akik szeretik a költészetet, azok ünneplőbe öltöztetik lelküket ezen a napon. Talán újra elolvassuk a kedvenc verseinket, vagy meghallgatjuk hogyan szavalják el József Attila Ódáját, esetleg szép ruhát öltünk és szabadidőnket egy kulturális rendezvényre szánjuk. Ünnepelünk – mindenki a maga módján és persze József Attila mellett megemlékezünk a többi nagy magyar költőről is.

A költészet ma is szükséges a mindennapokhoz. A vers nem ábrándos tekintetű, galamblelkű emberek bágyadt sóhaja, ahogyan azt sokan gondolják, hanem annál sokkal több, sokkal értékesebb. A vers képes meggyőzni minket, vagy vitatkozni az eszméinkkel, lángra tud gyújtani szerelmes szíveket, de akár forradalmat is indíthat. A költészet nyújthat vigaszt, megnyugvást, adhat magyarázatot a világ dolgaira és útmutatást, mely irányba kell elindulnunk. De mindemellett kapocs is, mely összeköt minket. Közös értékrend, mely akár egyesíthet egy nemzetet.

Kapus Krisztián a kuratórium alapító tagjának beszédét követően Mindák József a Kiskunfélegyházi Irodalmi Alapítvány elnöke, a Constantinum Intézmény igazgatója szólt a megjelentekhez. Köszöntő gondolataiban elmondta azt is, hogy városunkban a magyar költészet napjának ünnepe egyúttal az évről-évre kiírásra kerülő vers- és prózaíró verseny díjkiosztó gálája is. Kiskunfélegyháza és kistérségének lakói, valamint Bács-Kiskun megye alkotókedvű „tollnokai” idén is eddig még nem publikált művekkel pályázhattak mind próza-, mind pedig vers kategóriában.

- Nagyon sok szép pályamű érkezett mindkét kategóriában. Összességében elmondható, hogy az emlékek, a boldogtalanság, magány témája volt túlsúlyban. Az alkotni vágyók ezeket az érzéseket, életszemléleteket fejezték ki írásban – mondta a kuratórium elnöke a beérkezett művekről.

Négy helyezettet díjaztak, de a 3. és 4. helyezettek holtversenyben nyertek, így hat díjat osztottak ki. Ebben az évben lehetőség nyílt arra is, hogy a Kiegyezés évéhez csatlakozva „Békés boldog idő” elnevezéssel különdíjat is kiosszanak az elért helyezéseken és ifjúsági különdíjon kívül.

Az alábbi eredmények születtek:

A „Boldog békeidők” jeligével érkező pályázók közül Mészáros Lili és Hojsza Viktória kapott különdíjat. Ifjúsági különdíjat Pál Hajnalka kapott.

• 1. helyezést ért el: Manda Margit
• 2. helyezést ért el: Gulyásné Fazekas Mária
• 3. helyezést ért el: Csorba Tibor megosztva Bálint Dorinával
• 4. helyezést ért el: Győri Emese megosztva Horváth Istvánnal

A költészet napi műsort és a díjkiosztó ünnepséget a Széljáró Balladás fülbemászó dalaival színesítette.